Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Eszter: Településszerkezet és agrártermelés Somogy megyében a 18. században és a 19. század első felében

ADATTÁR Aszaló Mindvégig lakott hely, bár a falut a török lerombolta. Az új települést a régitől távolabb építették fel. Határába Csigot, Acsa, Bcrshida és Boronka (?) volt középkori falvak olvadtak bele. Külterületi lakott helyei Déshida (Desala) kivételével újkeletűek. Bár (Kis) A középkori Óbár, Űjbár és Apáti települések helyén keletkezett. A hódoltság idején elpusztult. 1724-ben települt újjá Apáti, majd a falu később Kisbár néven szerepelt. Ma: Kisbárapáti. Berény (Kis) A középkori Óbár, Újbár és Apáti települések helyen keletkezett. A hódoltság idegen etnikum népesítette be, helynevei szláv nyelvűek. A sokác falu a határ másik részén épült fel. Területén feküdt a középkorban Alt, Szudak falu és a 18. századi említésű Baráti. Külterületi lakott helyei a 19. században keletkeztek. Ma: Kisberény. Bize A hódoltság idején elnéptelenedett, elpusztult faluhelyként szabadult fel. Újjátelcpitésc a 19. század elején következett be a középkori faluhatáron belül. A földesúr, Széchenyi, a Gadányban majorságához csatolt úrbéres földekért cserében Bizén méretett ki úrbéres telkeket 1798 és 1817 között. Bodrog Középkori és hódoltsági előzménye nincs. Feltehetően 18. század közepén telepített zsellérfalu a középkori Bü (Bő) település helyén, az utóbbiból a 19. század végén külterületi lakott hely lett. Boglár A középkori falu és a török-kori erősség a visszafoglalás idejére elpusztult. A 18. század elején úrbéres lakossága nincs, kisnemesek lakják. A század közepén telepítették be úrbéres és curiális zsellérekkel. Mai neve: Balatonboglár, majd Boglárlelle. Boronka Területén feküdt a középkorban Boronka, Kesző és (Sárköz) Szentgyörgy falu. A hódoltság alatt mindhárom elnéptelenedett. Boronka betelepítése 1701-ben megindult, a falu 1715 és 1728 között fokozatosan benépesült. Szentgyörgy helyén keletkezett a 19. században, Gajcspuszta külterületi lakott hely. Buzsák Mai határában terült el a középkorban Buzsák, Ács, Magyari, Szentmihálykéki, Szentdéneskéki, Szabadkölked, Kiskölked és „Vyz" =? Vájsz település, valamint Kürtösmács (a 18. században Mohács) egy része. A visszafoglalás után itt említették az elpusztult faluként összeírt Ramovicza és Baráti, valamint a faluként soha nem szereplő Tatárvár rtelyneveket. Területe a hódoltság alatt is lakott volt, a 17. században délszláv népcsoport szállta meg. A 18. század eleji falut kezdetben Buzsáknak vagy Ács-magyarinak hívták kettős néven, később a Buzsák elnevezés honosodott meg. A jobbágyfelszabadításig Buzsák két f

öldesúr alatt két elkülönült faluból állt. (Jankovich, Lengyel) Ács-magyari a 19. század végére Csiszta-puszta néven külterületi lakott hely lett. Csoknya A középkori eredetű falu, a hódoltság alatt is lakott volt. Külterület lakott helyei [9. századi keletkezésűek. Ma: Mezőcsokonya. Csehi (Balaton) Mindvégig lakott település, középkori előzménnyel. Határában volt még Kiscseh falu is a 16. században. Orda és Csehi 1939-ben egyesült Ordacsehi néven. Csépely Középkori eredetű, a felszabadító háborúk idején is lakott falu. Ma: Nagycsépely. Csombárd A 16. század eleji adójegyzékekben nem szerepel. 1701-ben elpusztult faluként írták