Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Eszter: Településszerkezet és agrártermelés Somogy megyében a 18. században és a 19. század első felében

TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS AGRÁRTERMELÉS SOMOGY MEGYÉBEN A 18. SZÁZADBAN ÉS A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN MAGYAR ESZTER Bevezetés A dolgozat az Erdészeti Tudományos Intézet és a Mezőgazdasági Múzeum közös környezetvédelmi programjának keretében „A racionális földhasznosítással kapcsolatos optimális erdősültség kialakításának történeti előzményei" c. témához kapcsolódva készült. A mintaterület, amelyen a környezetvédelmi program kidolgozásra került, a Tetves-patak vízgyűjtője és az ehhez tartozó kistájkörzet volt. Térképészeti határait a Mezőgazdasági Múzeum által a Bedő Antal féle erdőtérkép alapján készített Agrártörténeti atlasz VI. 4. 1. szelvénye adta meg. A térkép, amely elsőízben tüntette fel a községhatárokat, meghatározta azt a településhálózati állapotot, kiindulópontot, amelyhez a településhálózat változásainak történeti irányát igazítani lehetett. A feldolgozás körébe vont források kiválasztásánál az a szempont vezetett, hogy a használt források egyforma valószínűséggel adjanak információkat valamennyi településről. Ilyen átfogó, a mintaterület egészéről általános képet nyújtó források a különféle összeírások, amelyek településszintű adattár elkészítését is lehetővé tették.

1 (Meg kell még jegyeznem, hogy az Országos Levéltár U et C gyűjteményéből a Mezőgazdasági Múzeum által készíttetett regeszták alapján volt lehetőségem kiválasztani az adott területre vonatkozó jelzeteket.) A munka kezdetekor adottak voltak számomra a következő, a Bedő térképen önálló községhatárral felvett települések. Aszaló Kürtös Bár (Kis) Lak (Szőlős Kis) Berény (Kis) Lak (Öreg) Bize Látrány Bodrog Lelle Boglár Marcali Boronka Mernye Buzsák Mesztegnyő Csehi (Balaton) Mocsolád Csépely Nikla Csoknya Orda Csombárd Osztopán Csömend Őszöd (Balaton)