Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Függelék - 1. Somogyi Levéltári Nap '80

meg is gyorsult. Ma 5 500 iratfolyóméter anyagot őriz a levéltár, 1 100 folyóméterrel többet, mint 5 éve. A levéltárak létrehozásakor csak 1500 kötet szakkönyv állt az intézmény rendelkezésére, ma több mint 10 000. Hasonló módon nőtt a levéltárban elhelyezett mikrofilm, a fotó xerox-felvételek száma is. Természetes, ehhez a működési kiadás költségei is ilyen mértékben növekedtek és ma az intézmény költségvetése mintegy 2,5 millió forint. Ezen gondolatok előrebocsátásával a negyedik Somogyi Levéltári Napok programját megnyitom. Mielőtt azonban az első tudományos előadásra sor kerülne, engedjék meg, hogy a Somogy megyei Tanács V. B. megbízásából egy megtisztelő kötelességemnek tegyek eleget. Említettem már, hogy ez a mai tanácskozás bizonyos tekintetben ünnepi évforduló is, a megbízásom ezzel függ össze. A Somogy megyei Tanács V. B. értékelve a levéltár munkáját, megállapította, hogy az folyamatosan eredményes, több vonatkozásban kiemelkedő munkát végzett megyénkben. Az iratrendezés, az iratkezelés, az iratvédelem tekintetében elért eredményeit országosan is az élenjárók között tartják számon. A megyei levéltár feladatához híven bázisintézménye a helytörténeti kutatásnak és hatása nemcsak megyénkre, hanem egész Dél-Dunántúlra is kiterjed. Az intézményben dolgozók tudományos munkáját, tudományszervező tevékenységét igazolják a magas szintű kiadványok. Ezen túlmenően jelentős részt vállalnak a megye közművelődési feladatainak megvalósításában, a rendezvények szervezésében. Folyamatosan segítve, irányítva a megyében a honismereti munkát is. A kiadványok elősegítik a tudományos eredmények közvetlen hasznosítását, népszerűsítését, ezt szolgálják az évenként megrendezett, ismereteink szerint országosan is figyelemre méltó - Levéltári Napok programja is. A levéltár tudományos munkájának elismerését jelenti az a 101/1980. számú kulturális miniszteri utasítás is, amely a Somogy megyei Levéltárat tudo?nányos kutatóhellyé minősítette. A teljesség igénye nélkül ismertetett tevékenység alapján, a szocialista levéltárügy 30 éves évfordulója alkalmából a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Somogy megyei Levéltárnak, annak igazgatójának köszönetét fejezi ki és a levéltár kollektívájának a Tegyünk többet Somogyért című kitüntető jelvényt adományozza. * * * A szocialista hazai levéltárügy 30. évfordulóján Molnár József, a Kulturális Minisztérium Levéltári Osztályának vezetője tartotta meg A szocialista magyar levéltárügy három évtizede címmel előadását, amelyben többek között az alábbiakat mondotta: A szocialista magyar levéltárügy 30 éves évfordulója alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük a megtett út legfontosabb állomásait, eredményejt, számba vegyük mindazokat a problémákat, amelyek munkánkat nehezítették, s amelyek további feladataink szempontjából meghatározó jellegűek lehetnek. A számvetést úgy szeretnénk elvégezni, hogy az egyben magyarázza mindazokat a tennivalókat, amelyek az elkövetkezendő VI. ötéves tervben — de egy hosszabb időszakban is - a levéltárak számára feladatként szabott meg a minisztérium, éppen ebben az évben. A szocialista országokban, ahol az iratképző szervek iratai a társadalomtulajdon részei, biztosítani lehet a levéltári anyag végleges megőrzését, továbbá a levéltárak és az iratképző szervek érdekeinek megfelelő egyeztetését. Azokban az országokban viszont, ahol a termelőeszközök és az iratok is magántulajdonban vannak, mindez csak korlátozott mértékben valósulhat meg. A felszabadulás előtt a levéltárak a folyamatosan keletkezett iratoknak csak a töredékét vették át, illetve vehették át megőrzésre. A Magyar Országos Levéltár csak a minisztériumok és a Kúria 32 évnél régibb iratait, a vármegyék és a törvényhatóságé jogi városok levéltáraiba pedig csak a levéltár fenntartó szerv és az annak közvetlenül alárendelt hivatalok iratai kerültek. Hazánkban a levéltárak helyzetét és a levéltári anyag védelmét átfogó igénnyel az 1950. évi 29. tv. szabályozta, az 1951-es kormányrendelet pedig az iratok egységes szempontú, csoportszámok szerinti kezeléséről döntött. A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet pedig az 1950. évi szabályozás alapkoncepciójára épülhetett rá, tartalmában azt szélesítette ki és fejlesztette tovább. Elsőként szabályozta az állami, a szövetkezeti és más szervek működése során kelekezett irattári anyag kezelésének és megőrzésének a rendjét. A levéltári anyag irattári őrzésének idejét 5 évről 15 évre emelte fel. Az iratkezeléssel kapcsolatos legfőbb államigazgatási - akkor még gaz-