Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)
vei ez éppen azokat a magyar tudósokat riasztja el, akiknek közreműködésére súlyt kell fektetni". Bäsch panaszára a budapesti német követség ismételten figyelmeztette Kussbachot, hogy a kinyomtatási tilalmat azonnal oldja fel, mivel ezzel hatáskörét túllépte, Kussbach mégsem tett eleget ennek az utasításnak. 55 Mackensen követnek általában is az volt a véleménye, hogy „nagyrészt Dr. Kussbach a felelős a magyarországi németségen belüli sajnálatos eseményekért", ezért amikor Kussbachtól megtudta, hogy július első napjaiban Berlinbe készül - mint mondotta, a birodalmi szervek meggyőzésére magatartása helyességéről -, sietett figyelmeztetni a Külügyi Hivatalt: ne fogadják őt mindaddig, míg előbb ki nem érkezik Dr. Köhler, a VDA itteni megbízottja, aki az „illetékes" párt-, állami és társadalmi szerveket tájékoztatni fogja az eseményekről és arról a szerepről, amit ezekben Dr. Kussbachnak tulajdonítanak. „Mivel ő hajlamos arra, hogy egyik szervet a másik ellen kijátssza, nagyon lényeges lenne, hogy a birodalmi szervek nyilatkozatait ne értelmezhesse itteni fellépése támogatásaként". 37 A Volksdeutsche Kameradschaft 1935 július folyamán maga is részletes jelentést küldött a fejleményekről, amely a német birodalmi belügyminisztériumba is eljutott. Ez előadja, hogy „bizonyos világnézeti ellentét" már Bleyer idejében mutatkozott az ifjú radikálisok és a „magyaron" (= magyarérzelmű) idősebb mérsékeltek között, de Bleyer még egységbe tudta fogni e két tábort, nem csekély kompromisszumok árán. Halála után nagy mértékben megerősödött a kompromisszumok útját eredménytelennek ítélő ifjú radikálisok tábora, és harcba indult mind a parlamenti képviseletért, mind a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület átalakításáért, de Kussbach sorozatos árulásokat követett el, s a Volksdeutsche Kameradschaftot, amelybe a radikálisok tömörültek, náci szervezetként denunciálta a kormány előtt, amely végül is - Kussbach asszisztálásával - lesújtott rájuk. Június 14-én, Bäsch kikapcsolása révén, az egyesületben minden hatalom a Gratz-Pintér-Kussbach triumvirátus kezébe került. A főtitkári teendőkkel megbízott Pintér tudta, és hozzájárulása nélkül semmi sem történhet. A Kameradschaft azonban folytatja a harcot. Kussbachot oly határozottan elutasítja, hogy Gratz és Pintér hajlandók lesznek őt elejteni, csakhogy megakadályozzák a Kameradschaft kiválását az egyesületből, és önálló egyesületté alakulását. Megindult az akció a Sonntagsblatt megmentésére ; ebből a szempontból nagyfontosságú, hogy König szerkesztőt néhány hét múltán sikerült átpártoltatni a Kameradschafthoz. A Deutsch-ungarische Heimatblätter pedig, amelynek megjelenését Kussbach megtiltotta, ezentúl Neue Heimatblätter címmel, Huss kiadásában, Schmidt szegedi professzor és Bäsch szerkesztésében fog megjelenni. 58 A Gömbös-kormány, amely gondoskodott arról, hogy Bascht másodfokon is elítéljék, a parlamenti választáson megbuktassák, majd a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületben viselt tisztségéből is eltávolítsák, a német kormány felé hamarosan jelezte: ez a kemény fellépés nem a magyarországi németség helyzetének rendezése ellen, hanem a német nemzetiségi mozgalom centrifugális irányzatának e rendezést csak hátráltató agitációja letörésére irányul, s változatlan a magyar kormány tárgyalási szándéka a kisebbségi kérdésben, abban az értelemben, ahogy arra Gömbös 1934. februári, Hitlerhez intézett levele ajánlatot tett. Minthogy e levélre válasz ugyan máig sem érkezett, de a budapesti német követen keresztül a magyar kormány már 1935 április első felében *
