Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)
ta, hogy a meglévő B- és C-típusú kisebbségi iskolákkal elégedettek. 40 Rakovszky Tibor a magyarországi németség megbízhatóságát hangsúlyozta, és a helyi hatóságokat hibáztatta azért a feszültségért, amely a német vidékeken a paraszti lakosság és az úri vezetőréteg között mutatkozik. A felszólalásokra reagálva Gömbös miniszterelnök azt az ismert álláspontját hangsúlyozta, hogy az államhű nemzeti kisebbségek jogait biztosítja, erélyesen lesújt azonban az olyan nemzetiségi mozgalmakra, amelyek centrifugálisak. 41 A német sajtó, amely nehezen tért napirendre a fölött, hogy a parlamenti választások, amelyek Gömbös új, a német politika elsőrendű érdekei számára ígéretes irányvonala kialakítását megalapozták, a magyarországi német kisebbségi mozgalom teljes választást vereségével jártak, azt igen nagy megelégedéssel fogadta, hogy a német orientációjú külpolitika egyik legnagyobb ellenfele, a német imperializmus délkeleti expanziós törekvéseire, a magyarországi német kisebbség felé irányuló pángermán agitációra állandóan figyelmeztető Bajcsy-Zsilinszky Endre ezúttal nem tudott mandátumot szerezni. 4- Kimaradása a parlamentből lehetetlenné tette számára ígérete beváltását, hogy tudniillik javaslatot terjeszt ott elő az első német tannyelvű középiskola felállítására. Mivel BajcsyZsilinszky gesztusa elválaszthatatlan volt azon kifejezett követelésétő'l, hogy a magyarországi németség ne tartson kapcsolatot a külföldi pángermán szervezetekkel, továbbra is a legnagyobb ellenségességgel tekintettek személyére és tevékenységére. Bajcsy-Zsilinszkyt, akit a kormány választási terrorja csak az imént „irtott ki" a parlamentből, ráadásul ekkor látták szükségesnek még el is ítélni - 6 napi felfüggesztett államfogházra - azon párbaja miatt, amelyet 1933 májusában az őt kihívó Bleyerrel vívott. 4 ' 5 A parlamentbe bekerült új képviselők közt német részről különös örömmel üdvözölték Rajniss Ferencet, mint a németorientációs politika egyik erősségét. A magyarországi német kisebbségi mozgalom azonban bizalmatlan volt iránta, s ezt a magtartását igazolva látta, amikor Rajniss magyar telepítési akciót sürgetett a Dunántúlon az ország határai mentén. 44 Ez a kérdés a közvéleményt ekkoriban különösen élénken foglalkoztatta. A Nemzeti Diákszövetség előadássorozata keretében 1935. június 7-én Habsburg Albrecht főherceg is előadást tartott telepítési kérdésekről, s ennek során - mint a budapesti német követség jelentette -, az országból való eltávolítással fenyegette azokat, akik pángermán eszméknek hódolnak. 45 A főherceg később, amint ismeretes, Hitler kegyeitől várta nem csekély ambíciói teljesülését, s e korai szereplését igyekezett feledésbe meríteni. Nem kellően feltárt még, hogy a pángermán kapcsolatok csatornáin milyen mértékben terjedtek el Magyarországon a kifejezetten nemzetiszocialista propaganda termékei. A Baranya megyei Egyházaskozár község plébánosa 37 aláírással ellátott levélben köszönte meg - „bensőséges hálával és német testvéri üdvözlettel" - a Deutsches Auslandsinstitutnak, hogy megküldte Hitler vezér és kancellárnak a birodalmi gyűlésben 1935. május 21-én mondott beszéde példányait. 46 Bäsch eltávolítása. A Hitler-Jugend tiltakozó akciója Bäsch és hívei, akik Kussbachot azzal vádolták, hogy elárulja a német mozgalom ügyét és a magyar kormány kezére játszik, megsokszorozták erőfeszí-
