Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

a hamis prófétákat, akik - külföldi támogatással - megzavarják a nyugalmat és az egyetértést a magyarság és a magyarországi németség között. Ezek a „népboldogítók" valósággal terrorizálják az önként megmagyarosodott német falvakat, renegátoknak nevezik a magyar iskolát akarókat, a nevüket megmagyarosítókat. Miközben a német nyelvért szállnak síkra, még mindig igen kevesen és kevéssé tudnak magyarul. Az iskolák visszanémetesítése eszköz számukra ahhoz, hogy öszszefüggő területeket alakítsanak ki, amelyek készek lesznek az elkülönülésre, elszakadásra. Német kultúrközösséget hirdetnek, holott itt csak magyar kultúrközösségnek van jogosultsága, a más nemzetiségűek számára is, akik egyébként megtarthatják anyanyelvüket és szokásaikat. A hamis próféták vezéri szerepe remélhetőleg csak átmeneti; a törvény szigorát erélyesebben kellene alkalmazni velük szemben.

15 A lap február 26-i számában Steuer György, volt Torontálmcgyei főispán, aki a 20-as évek elején fennállott Nemzetiségügyi Minisztérium államtitkára, majd a Bethlen-érában egyideig a német kisebbség kormánybiztosa volt, csendesítőleg szólt hozzá a vitához. De figyelmeztette Kussbachékat: „Ne vigyük vélt vagy tényleges sérelmeinket sajtótudósítások útján unos-úntalan a nagyvilág elé, és ne becsméreljük ezzel magunk saját hazánkat. A világgá kürtölt panaszokkal, melyek igen gyakran túlzottak vagy teljesen alaptalanok, semmiképpen sem szolgáljuk német lakosságunk jól felfogott érdekét, és határozottan akadályozzuk az igazságtalan trianoni békediktátumnak minden oldalról sürgetett revízióját". A kormánynak teljesítenie kell a magyarországi németek jogos kívánságait, nekik viszont „egyidejűleg meg kell szüntetni azokat a nemzetközi kapcsolatokat, és az azokkal velejáró káros jelenségeket, melyeket a nagy nyilvánosság előtt nem tehetek szóvá". Steuer ezzel a magyarországi német mozgalom németországi állami és pártszervekhez és társadalmi szervezetekhez, illetve az össznémetséghez, köztük a kisantant-országok magyarellenes politikát folytató német kisebbeségi vezetőihez fűződő kapcsolataira célzott."' A helyzet éleződése a parlamenti választások idején Kussbach utasítására azonban Ludwig Leber épp ekkoriban szervezte meg a magyarországi német népcsoport külön sajtószolgálatát, amelyre szerintük azért van szükség, mert a német közvélemény eddig osak olyan híranyagok alapján tájékozódhatott a magyarországi viszonyokról, amelyeket fajidegen (artfremd) elemek állítanak össze, nem kifejezetten a német érdeklődésnek megfelelően és nem valósághíven. Ezzel szemben a „Sonntagsblattbriefe" elnevezéssel, sokszorosított formában hetente kibocsájtott helyzetjelentések, amelyek a magyarországi népinémet mozgalom lapja szerkesztőségében készülnek és onnan postázzák meghatározott németországi és más külföldi német címekre, tényszerűen és ő-szintén számolnak be a magyarországi politikai viszonyokról. A Sonntagsblattbriefe 1935. február 28-án kelt, március i-én expédiait 2. számához mellékelve küldték meg a címzetteknek a Magyarország című lapban lefolyt - fentebb ismertetett - sajtóvita németre fordított cikkanyagát. A Sonntagsblattbriefe számai - mint ez a fennmaradt 2. szám is mutatja -, külpolitikai és belpolitikai helyzetképet adtak. Ezúttal a külpolitikai beszámolóban a magyar közvéleménynek a római paktumhoz fűzött gazdasági és po-