Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

29. SmL. Varásalói uradalom levéltára. Vegyes számadási iratok. 1780-1860. Kárlovics Ádám kasznár írja (1838. november 20-i jelentésében): ,,Hogy valamely gabona nemeknél a cséplés mutatója a próbacsépléssel meg nem egyez, valóban csak egyedül a cséplőket okozhatni... a gazdasági munkáknál minden tiszt és hajdú elfoglalva lévén, a cséplőkre szükséges vigyázat hiányzik ..." A Somogy megyei Hunyady-uradalomban (Kéthely, Hosszúfalu, 1812-től Simongát, Szil stb.) a pajtagazda (horrearius) volt a cséplők, nyomtatók felügyelője. T. Mérey Klára: A Somogy megyei Hunyady-uradalom majorsági gazdálkodása a XIX. század első felében. = Agrártörténeti Szemle, 1970. 425. 1. A cséplőpajtát gyakran építették egybe a gabonapajtával. (Vö. Nagyváthy János i. m. XXVI. pontja, T. Mérey Klára i. m. 429. 1.) 30. SmL. A mernyei uradalom levéltára. Jószágkormányzói eseménynaplók 1833-1862. Tiszttartó naplója 1862/63. Kemény Pál tiszttartó írja (1862. aug. 6-i feljegyzésében): „A mosdósi nyomatok egy kiló árpát lopván, ennyi részükből lefoglaltatott s a nyomatásból kiűzettek." A nagybirtok urai könyörtelenek voltak. 31. Szabó István i. m. 284. 1. 32. Végh János: Egy adat a cséplőgépek hasznosságáról. = GL. 1854. 56. 1. A kézi cséplés, illetve a nyomtatás része búzából 9-ed, rozsból 11-ed, árpából 8-ad, zabból szintén 8-ad rész. Ebben az időben 1 pm. búza 4,24 Ft-ba, a rozs 3,0, az árpa 2,24, a zab 1,36 Ft-ba került. 33. A GL 1854. évi számában a 336. lapon tájékoztatót olvashatunk a magyaróvári tanintézet gazdaságáról. Az európai hírű gazdaságban a rozsot kézzel csépelték a hosszú szalmája miatt, a többi gabonát Garret-féle mobil járgányos cséplőgéppel, amelynek nem volt tisztítóberendezése, tehát a kicsépelt gabonát kézzel kellett tisztítani. Ennek ellenére (ráadásul a termés gyenge és igen szalmás is volt) a búza gépi cséplése 0,17 Ft/pm-be került; kézzel 0,30 Ft/pm-be. Az árpa cséplése géppel 0,12 Ft/pm, kézzel 0,15 5 Ft/pm. volt. 34. S. Lilley: A történelem, az ember és a gépek. Bp. 1949. 107. 1. 35. Herényi Gothard Sándor: A cséplőgépek és azok kezelése. Herény, 1888. 4. 1. 36. Szerző megjelölése nélkül: Új Tséplőmű kalandokkal. = Nemzeti Gazda, 1817. Pest. 364-368. 1. 37. Barbarits Lajos: A cséphadarótól a kombájnig. Bp. 1959. 6. 1. 38. History of Technology. (Szerk. Singer, Holvmyard stb.) IV. köt. 9. 1. 39. Barbarits Lajos i. m. 5. 1. 40. Szerző megjelölése nélkül: Tséplőmalmok Schottlándban. NG. 1815. II. 60—61. 1. A szerző (?) Skóciában - a cséplőgép hazájában - igen sok cséplőgépet látott. 120-ból 110-et ló, 10-et víz hajtott. E gépeket speciális szakemberek készítik, akik „már különböznek a molnároktól és az ácsoktól is." ,,. . . A kalandos (hadarós) cséplőkhöz viszonyítva a cséplőmalomnak a nyereség az egész termés 1/20 része." 41. Albert von Hummelauer: Die Dresch-Maschine zu Magyar-Atád in Somogy. Pest. 1839. 5. I42. A technika története. (Szerk.: A. A. Zvorinkin, N. I. Oszmova stb.) Bp. 1964. 129. 1. 43. Singer-Hollmyard-Hall-Williams i. m. 9. 1. 44. Encyclopaedia Britannica. Chicago. 1965. 91. 1. 45. John W. Oliver: History of American Technology. New York, 1956. 229. 1. 46. Dumtsa Sándor: Amerikai szeges cséplőgép a használatban. = Mezőgazdasági Szemle, 1889. 26-262. 1. 47. Melegh Béla. A cséplőgépek és járgányok. Bp. 1899. 31. 1. 48. Balassa Frigyes i. m. 50. 1. 49. ifj. Sporzon Pál: A kisgazda mezőgazdasági gépei. II. Bp. 1919. 15. 1. 50. Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Bp. 1963. 174. 1. 51. U. o. 270. 1. 52. Selmeczi Kovács Attila: Adatok a nyomtatómunka termelékenységéhez Észak-Magyarország középső területéről. = Agrártörténeti Szemle. 1971. 382. 1. 53. Gunst Pétcr-Hoffmann Tamás i. m. 62. 1. 54. Vö. GL. 1854. 56. 1. 55. Egerváry Ferenc: Andocs község monográfiája. Kézirat. 1954. 6. 1.: ,,1820-ban a cséplőnyomtatók része őszi gabonából tizenkettedik, tavaszi gabonából a tizennegyedik rés2 volt."