Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban
A járgányos cséplőgépek számbeli növekedéséről a statisztikai összefoglalásban szólunk. Itt csupán azt jegyezzük meg, hogy Somogy megyében már az 1850-es években jelentős számú állati vontatású gép volt. A Gazdasági Lapok 1857. évfolyamában a 70 ezer holdas csurgói Festetics birtok leírásában 8 amerikai cséplőgépről ír a szerző. 141 Csorba József 1857-es kiadású könyvében írja: ,,. . . a gépeknek a mezőgazdaságban! alkalmazása jellemzik azon eszmét, melyről itt említést tenni helyén van . . . arató, cséplő kukoricamorzsoló gépek naponként ismeretesebbek lesznek: példával megy most e tekintetben élő Sina báró, kinek simongáti uradalmaiban használatban vannak mindazok melyek kivált az európai fővárosokban, s hazánkban is a kiállítások s a főbb közlekedés útján ismeretesekké lettek." 1 '' 11 A közlekedést azonban Somogyban is nehezítette a jó utak hiánya. 1853ban: „vasútvonal nem érinti e vidéket; sőt mi több, még kőútnak is teljes hiányában van." A Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa középponti vonal építését évek óta halogatják. MAz 1850-es évek elején járgányos gépet üzemeltettek gr. Hunyady József, gr. Széchenyi Lajos somogyvári, Czindery László lady, gr. Wickenburg ádándi birtokán. 143 A gőzgép megjelenéséig a járgányos cséplőgép még a nagybirtok gépe volt. A gépi csépléssel s a különféle cséplőgépek számszerű változásával a jövőre megjelenő évkönyvben szeretnénk foglalkozni. FELHASZNÁLT IRODALOM (FORRÁSJEGYZÉK) 1. Gunst Péter: A magyar mezőgazdaság technikai fejlődése és annak akadályai. (A XVIII. szd. végétől 1945-ig.) - Agrártörténeti Szemle, 1975. 44. 1. 2. Berend T. Iván-Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 18481944. Bp. 1975. 64. 1. 3. U. o. 73. 1. 4. Az intenzívebb gazdálkodás szükségességét Korizmics László - korának jeles szakírója — így összegezi: a) „ne akarjanak ezentúl nagyobb tereken gazdálkodni, mint aminőket kellőleg felszerelni képesek, b) ne akarjanak ezentúl is csupán gabonatermesztéssel boldogulni, c) ne nélkülözzék ezentúl is azon hasznos mezőgazdasági eszközöket és gépeket, mikkel tetemes erő s időkímélés eszközölhető." Továbbá így figyelmeztet: „...a jószág kiterjedése, a felszerelés meg a forgótőke közt nincsen meg a helyes arány ..." = Gazdasági Lapok (GL), 1850. jan. 3. 2-6. hasáb. 5. Wenczel Gusztáv: Magyarország mezőgazdaságának története. Bp. 1887. 3951. 1. 6. Magyar Statisztikai Évkönyv, 1874. III. évf. I. rész. Bp. 1875. 120-123. 1. Magyar Statisztikai Közlemények, XXIV. köt. Bp. 1900. 57. 1. Magyar Statisztikai Közlemények, Űj sor. 66. köt. Bp. 1924. 419-423. 1. 7. U. o. 8. Szuhay Miklós: A szántóföldi termelés fejlődése 1867-1914. = Agrártörténeti Szemle, 1971. 39. 1. 9. U. o. 41. 1. 10. Berend T. Iván-Szuhay Miklós i. m. 87. 1. n. Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1857. 81. 1. 12. Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest, 1885. 381-397. 1.
