Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

E képen már felfedezhetjük a későbbi klasszikus cséplőgép több lényeges szerkezeti elemét. Az „a—a" etetőgaratba került terményt az excentrikusan elhelyezett dobkosár csépeli ki. A szalma s az apróbb részek a ,,q" nagy-törekrostára kerülnek. A szalmát innen villával továbbították a kazalhoz. A rostán átesett részek a „c— c" végtelenített szalagra jutnak, onnan gravitációs úton a „dd" polyvarostára, innen a serleges felhordó „e—e" vályújába. Közben az „n—n" szelelő a magnál könnyebb részeket (pelyva, törek stb.) eltávolítja. A serleges felhordóból a termény a 2. tisztítóműbe jut, ahol rostálás után az „1-1" osztályozó csatornába kerül. A kétrészes tisztítás azt jelentette, hogy feleslegessé vált a termény újbóli áteresztése a gépen, illetve nem kellett kézihajtású rostát alkalmazni. A gép napi teljesítménye 110-115 kereszt (kb. 4500-4800 kg). Többszintes beépített járgányos cséplőgéppel a XIX. század végén a XX. század elején találkozunk. 102 A 15. sz. képen látható cséplőgépnél a cséplés és tisztítás folyamata két szinten történik. ÍJ. sr. Ley A kicsépelt termény az „R" garatban jut a lengőmozgást végző szalmarázó ládához, ahonnan a szalma kijut a szabadba. A kisebb részek az ugyancsak lengőmozgást végző törekrostára esnek. Az ezen áteső anyagokból a szelelő a beépített rosták segítségével választja ki a szemet, amelyet egy serleges felhordó juttat a kétrészes zsákolóba.

103 A beépített cséplőgépeket drágaságuk miatt leginkább a nagybirtokon al-