Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

4- sz- kép hoz közelebb, az egészséges mag a szórótól távolabb esik le. A nehezebb, érettebb magot használták a vetéshez.

63 A tisztítás hatékonyságát fokozó rosták, szelelő'k elterjedése a piacra való termeléssel van összefüggésben. Csorba József 1857-ben még azt írja Somogyról: ,, . . . ön szükségén túl termeszt gabonát minden földbirtokos, kinek 3-5-száz holdnyi birtoka van, a nagyobb uradalmak évenként 3-5-10 ezer mérő gabonát is adnak el, ügyelnek a gabona tisztaságára és acélosságára . . . "

6/l A külföldi búza (a bevezetőben már említett észak-amerikai, dél-olaszországi stb.) megjelenése után a magtisztítással szemben is fokozott követelményeket támasztottak. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1882. évi jelentése azt bizonyítja, hogy a magtisztítás terén voltak hiányosságok.

65 Az első rosták fából készültek, különböző méretűek voltak. A mernyei uradalom 1835. évi leltárában 4 fajta rostából csak egy készült vasból, valamennyivel külön-külön, kézzel kellett a kicsépelt terményt tisztítani.

66 Az uradalom 1846. évi leltárában már 2 db hajtó rostát is találunk (Mernyén és Dobszán), amely azt mutatja, hogy a gabonatisztítás hatékonyságát fokozni akarták.

67 Az egyszerű, olcsó kézi rostákat a paraszti birtokon is megtaláljuk.

68 A gabona tisztaságával szemben fokozódó követelmény arra kényszerítette a termesztőket, hogy beszerezzék a különféle gyártmányú és teljesítményű kézi hajtású kombinált rostákat. A szelelő építésével kapcsolatos első próbálkozások Angliában és Skóciában az 1750-es években történtek.

69 Az első' kézi hajtású szelelőt James Sharp 1777-ben építette.

70 A XIX. század első felében készített magyar gyártmányú rostákat is angol gépek alapján állították elő. Az 1843. évi pesti iparkiállításon Vágó János „erőművész" 3 féle rostát mutatott be.

71