Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban
A XIX. század elején vízzel hajtott cséplőgépek épültek Skóciában/' 0 Németországban, Ausztriában.'' 1 Ezek a cséplőgépek azonban már minőségi változást jelentettek a „kalandos" gépekkel szemben, mégpedig azzal, hogy a gabonából a szemet dob és kosár alkalmazásával nyerték. Y A cséplőgép nemzetközi alkotás/' 2 Azt ma már nehéz kideríteni, hogy a cséplésben forradalmi változást hozó dob és kosár alkalmazása kinek az ötlete volt, az azonban bizonyos, hogy az első igazán sikeres cséplőgépet a skót Andrew Meiklc építette 1786-ban. („ . . . it is clear that the first successful machine embodying it was built in 1786 by Andrew Meikle of the East Lothians of Scotland.") 43 A cséplés technikatörténetének ehhez fogható minőségi változása az aratócséplő gép megjelenése volt. Ennek vizsgálata kívül esik ugyan a témánkon, mégis érdemes megjegyezni, hogy Észak-Amerikában az első arató-cséplő gép szabadalom dátuma 1828. augusztus 8./ 1 ' 1 megelőzve az ugyancsak amerikai Hiram és John Pitts később híressé vált cséplőgépét. (1836-ban építették.) 45 Meikle és Pitts gépe járgányos - azaz állati vontatású volt. E cséplési eljárás elemzése előtt folytassuk a kézi cséplés technikai fejlődésének vizsgálatát. A kézi cséplésnél rendelkezésre álló kis erő a kétféle dob-kosár változatból (ti.: Meikle dob-sines, illetve Pitts szeges-dobos) a szeges rendszerű vált általánossá (ld. a 3. sz. képet és az 51. sz. jegyzetet). A kis erőszükséglet mellett szólt továbbá az is, hogy a cséplőgépek (később a nagyobb teljesítményű járgányos gépekre is jellemző volt) olcsóbbakkönnyebbek, egyszerűbb szerkezetűek voltak, jól dolgoztak nedvesebb terménynél is. 46 A hatékony cséplés megkívánta a 850-900-as fordulatot (i/perc), amelyhez kettős áttétel esetén percenként 35-40-szer kellett a kézi fogattyút körülfordítani. A dob - melynek szélessége leggyakrabban 450 mm - egyenletes forgását lendkerékkel segítették. 47 A kézi szeges cséplőgép napi teljesítménye 400-500 kéve, a gabona nemétől függően 800-1500 kg - tisztítás nélkül. 48 Ez a cséphadaróval való cséplésnél 5-8-szorta termelékenyebb. (Vö. 27. sz. jegyzetben leírtakkal.) Ezek a gépek (vö.: 3. sz. képpel) kis átalakítással járgánnyal is meghajthatok voltak. 49 A cséplés sokszor hónapokig tartó munkáját szinte a kézi cséplés alkalmazásával egyidőben - nyomtatással igyekeztek lerövidíteni. Nyomtatáshoz leggyakrabban patkolatlan lovakat, ritkábban ökröket használtak. E cséplési mód teljesítményét az alkalmazott állatok száma, a hajtótechnika s a kéveágyak formája, mérete, az ágyváltások száma stb. határozta meg. 50 Négy-hat ló, 3 villás s egy íóhajtó napi átlagteljesítménye ősziből: 12-24 P m (615-1320 kg), tavasziból: 30-50 pm (1537,5-2562,5 kg). 51 A kétlovas nyomtatásnál a napi teljesítmény: 450-540 kg; a háromlovasnál 460-720 kg, a négylovasnál 900-1080 kg. 52 A nyomtatással az egy főre eső napi cséplési teljesítmény megkétszereződött. 03 A nyomtatók a hozamtól függően munkabérként az elcsépelt termény 8-12-ed részét kapták. 50- 55 > 56 A nyomtatás szinte az egész országban előfordult. Az Alföld, Dél-Dunántúl, Somogy, Baranya jellegzetesen nyomtató terület volt. Somogy megyében többek között Darány, Istvándi, Kőröshegy, Marcali; 57 Taszár, Gölle, Mernye, Fonó, Hetény, 58 Andocs községekben nyomtattak. 59 Nagy termés esetén a kézi csép-
