Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

I. Veszprém 1970.) A század folyamán meg-megújuló agrárválságok - Európa piacain megjelenik az olcsó tengerentúli búza - különösen az 1870-es évektől a technikai fejlődés ütemének gyorsítását is igényelte.

5 A válság a kapásnövények termelésének fokozásával, az istállózó állattartásra való áttéréssel a termelés struktúrájának korszerűsítését is elősegítette. Az 1873-tól rendelkezésre álló statisztikai felmérések alapján megállapítható, hogy a különböző mezőgazdasági gépek száma jelentősen emelkedett. Például 1873-ban a gőzekék száma 7, 1895-ben 159 db volt Magyarországon. A gőzeséplők száma 1873-ban 2388, 1915-re 19920-ra nőtt.

6 A gőzgépek, majd a belsőégésű motorok számának növekedése mellett az állati hajtású gépeknek mindvégig - tehát a vizsgált időszakban is - jelentős szerepe volt.' A cséplésnél alkalmazott gépek számának változását, statisztikai elemzését (1873, 1885 (Széchenyi Imre felmérése), 1895, 1915, 1935) tanulmányunk következő évben megjelenő folytatásában közöljük. A mezőgazdasági termelés fokozása a technikai fejlesztés mellett szükségessé tette a termelőterület növelését is. A szántó aránya az 1873. évi 34,7%-ról 1913-ra 45,5%-ra nőtt.

8 A nyomásos gazdálkodásról a váltógazdálkodásra való áttérést jelzi az ugar területének csökkenése. Az 1871-75-ös évek átlagában ez a szántóföld területének 21,88%-a 1911-15 között már ,,csak" S^ó^/n.

9 A szántóterület növekedése mellett a racionálisabb gazdálkodás következményeként igen lassan, de nőtt a különböző termények átlagtermése is.

10 Az átlagtermés változását Magyarországon - 1871-1910 között az 1. sz. táblázat segítségével mutatjuk be. (q/kh ill. q/ha-ban) : i. sz- táblázat Termény 1871 -1880 i88i-1890 1891 -1900 1901-1910 Búza 4,2 (2,42) 6,6 (3,8) 7,o (4,03) 6,9 (3,97) Rozs 3,8 (2,16) 5,6 (3,23) 6,i (3,5) 6,5 (3,74) Árpa 4,7 (2,7) 5,9 (3,4) 6,9 (3,97) 7,i (4,09) Zab 3,5 (2,01) 4,7 (2,7) 6,2 (3,57) 6,3 (3,62) Kukorica 5,4 (3,n) 7,4 (4,26) 8,6 (4,95) 8,6 (4,95) Burgonya 17,5 (10,08) 33,4 (19,24) 41,2 (23,7) 45,5 (26,1) Cukorrépa 97>9 (56,4) 102,9 (í9,3) ii5,5 (66,5) 125,5 (72,3) Az átlagosnál jobb terméseredményeket a kedvezőbb feltételek közt gazdálkodó közép- és nagybirtokok produkálták. A fejlesztéshez szükséges tőke gyakran hitel (jelzálog) formájában - itt rendelkezésre állt, a gazdálkodást jól felkészült szakember irányíthatta, a racionális üzemszervezéshez, a gépek alkalmazásához a feltételeket meg tudták teremteni.

11, 12 A paraszti kisbirtokos réteg gazdálkodásában a mezőgazdasági termelést hátráltató hatások jobban érvényesültek. A nagybirtokosoknak az 1870-es években már nem okozott gondot a szükséges kölcsönök felvétele, a parasztbirtokok azonban csak az 1890-es években jutottak hozzá - 6,5%-os kamatláb mellett.

13 A fejlődés hátráltató tényezőjeként jelentkezett továbbá: a tagosítatlan határok, a nyomáskényszer, ragaszkodás a hagyományokhoz. ,,A tagosítással is még jól hátra vagyunk Somogyban . . . mely nélkül, pedig jól rendezett gazdaságot képzelnünk sem lehet." Erős a ragaszkodás a szétszórt földekhez is. „Bizony kár is volna apáinktól öröklött vagyonainkba némi kis változást hozni be,