Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. (Második közlemény)

Zülük kiemelkedik Marcali, amely az utána következő Siófokkal és Nagyatáddal együtt másodlagos, Csurgó és Tab viszont harmadlagos központnak minősül. Fonyód és Barcs még nem sorolható az alközpontok közé. ; A hálózatfejlesztés decentralizációja - a megye gazdasági és kulturális életében lejátszódó, elsősorban a városi rangú középfokú központokká fejlesztett járásközpontok iparának, funkcionális kapcsolatainak erősödésével jellemezhető decentralizációt tükrözve még gyorsabb üteművé vált. Mi sem jellemzőbb e folyamat eredményére, mint hogy a Kaposvártól független vonalak száma 63%-kal volt több a periférikus vonalakénál, és a vonalak hosszát tekintve pedig alig van különbség a két kategória között. Érdemes néhány adat tükrében figyelemmel kísérni az újsütetű kisvárosok szerepének növekedését a buszhálózatban, amely Kaposvárhoz mérten is szembeötlő: A településből kiinduló autóbuszjáratok száma: Év: Kapós- Siófok Fonyód Marcali Nagyatád Barcs Csurgó Tab vár 1954 21 i — — — — — 1939 31 — — — — — — 1947 91 — — — — — —_ I9JO 10 i — i* — — r* i* 1956 10 3 — 3 3 i — i+i 1966 2i 6+2 i-f-i 4-f-2 2+1 3 4+3 3+1 1977 *8 9 2+1 12 9 35 5 •érintő járat, nem onnét indult 1 + 2 nyári idényjáratok száma JEGYZETEK t. Magyarország és Horvát-Szlavonország úthálózati és távolsági térképe 1912-1922. A M. Kir. Automobil Club hivatalos térképe. - Kiadja Hoffmann Béla könyvkereskedő. Szerkesztette az Államépítészeti Hivatal adatai alapján a Homolka-féle térkép felhasználásával. - Köziek. Múzeum Archívuma 1922/972. sz. 2. Csonkamagyarország áttekintő autótérképe 1926. Terv.: Gergely Endre. - Közlek. Múzeum Archívuma 577/965. sz. 3. Részlet SZÉCHENYI Bertalan gróf, felsősegesdi nagybirtokosnak az alispánhoz intézett leveléből: „Dacára a mindinkább gyarapodó autóforgalomnak a műutak építése rendkívül lassú tempóban halad; ennél fogva különösen a nem kifejezetten megyei út jellegével bíró utak fenntartása olyannyira elhanyagoltatik, hogy azok az év felében úgyszólván teljesen használhatatlanok, és a szomszédos majorok igái minduntalan felszólíttatnak megrekedt autók és fogatok kihúzására. Súlyosbítja ezen utak elhanyagolt voltát még azon körülmény, hogy nem az egész útvonal használhatatlan és rossz, hanem rendesen csak néhány rövidebb darab, melyeknek rendbehozatala egy kis jóakarattal és megfelelő gondozással minden nagyobb anyagi áldozat nélkül lennének keresztülvihetők ! Én ezúttal három ilyen útvonalról akarok csak beszólni: 1. A felsősegesd-böhönyei út, 2. A felsősegesd-vései út, 3. A felsősegesd-kutasi út.