Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. (Második közlemény)

Pl. 1924-ben a nov. 4-én megtartott évnegyedes közgyűlésen az alispán javaslatot tett a somogyszil-hetényi és a nak-göllei utaknak a vicinális közutak hálózatából leendő elhagyására és a somogyszil-gölle-csomai - a kiépített nagyberki-dombóvári th-i úthoz csatlakozó - útnak a vicinális közutak hálózatába való felvételére. Javaslatát azzal indokolta, hogy kiépítették a kaposvár-siófoki és az igal-somogyszili th-i közutakat, továbbá, hogy a göllei, hetényi ós inámi gazdaságok a mezőgazdasági tevékenységükhöz szükséges iparcikkek beszállítását és termeivényeik elszállítását már nem a dombóvári állomáson bonyolították le, hanem az Attala-Csoma MÁV állomásig tartó keskenyvágányú gazdasági vasútjuk segítségével. Az új közlekedési helyzetben a vicinális hálózatból törlésre javasolt utak korábbi forgalmukat elvesztették és fenntartásuk csak Tolna megyének képezik bizonyos érdekét. Ezzel szemben a somogyszil-gölle-csomai út felvétele a vicinális hálózatba Somogyszil, Kazsok, Büssü, Csorna, Szabadi, Attala és főként a 12 ezer holdas határú Gölle községnek alapvető érdeke, amelynek semmiféle kiépített közútja sincs.

12 2. Somogy megye útjainak forgalma az 1935I36. évi forgalomszámlálás tükrébe?! Miután az utak hivatalosan deklarált rendűsége és az utak tényleges minősége, ill. használati értéke közötti megfelelés hiánya világossá vált, szükségesnek tartjuk azt is megvizsgálni, hogy az utak forgalmával mennyiben van összhangban rendűségi kategóriájuk, hiszen a két tulajdonságnak általában meg kellene felelnie. Az 1935/36. évi, kizárólag a főközlekedési utakra korlátozódó forgalomszámlálás

13 idején a még mindig uralkodó fogatolt járművek és gyalogosok mellett a forgalmi terhelésnek átlag egyötöde-egynegyede már a gépjárművekre jutott. Ekkor tehát a vontató erő szempontjából az egész országra a vegyes forgalom volt a jellemző, de az országos átlagtól általános gazdasági fejlettség tekintetében elmaradó, egyoldalúan agrár profilú Somogy megyében az átlagos forgalmi terheltségen kívül a motorizációs szint is alacsonyabb volt. A forgalmi terhelés mérésének legáltalánosabb módja a járművek súlyának megállapítása. Mivel a gépjárművek általában - az autóbuszok és teherautók különösen - az 1930-as években is többszörösen nehezebbek voltak a fogatolt járműveknél (amelyekhez az igás állatok súlyát nem számították hozzá), így súly tekintetében részesedési arányuk jóval magasabb volt, mint darabszám tekintetében. A súlyban mért forgalmi terhelés tekintetében négy kategóriát állapítottunk meg: - a jelentéktelen forgalmi terheltségű (1-500 t/nap), - a kis forgalmi terheltségű (501-1000 t/nap), - a közepes forgalmi terheltségű (1001-1500 t/nap), - a nagy forgalmi terheltségű (1501-2000 t/nap) útszakaszokat. (Budapest környékén és az iparvidékeken erős, 2000 t/nap feletti forgalmi terheltségű szakaszok is voltak.)