Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár kormánybiztossága
meg a császári megszállás alatti kiadásokat, beszállásokat és napidíjakat. Természetesen ezeket nem fizették ki. 79 A június i-i bizottmányi gyűlésen összesen 47 napirendi pontot tárgyaltak Noszlopy elnöklete alatt. Ezek többsége két témát, a katonaállítást és a földfoglalásokat ölelte fel. Közölte Szemere Bertalan májusi két levelét, melyben kormánybiztosi hatáskörében megerősítette és addigi tevékenységét elismerte. 80 A megyei bizottmány tárgyalta az új tisztviselők kinevezését, ezt jóváhagyta. A belügyminiszter jóváhagyta a Noszlopy által kinevezett rendőrfelügyelőt, Pomutz György személyében. 81 Pomutz György (1819-1882) gyulai születésű ügyvéd, a szabadságharc érdekes, színes megyei alakja. Noszlopy katonáival Pomutz Komáromba ment, ahol a vár rendőrfelügyelője lett. Emigrált Amerikába és Üjházyval telepes farmer. Üzleti ügyek, telekspekulációk révén meggazdagodott. 186 1 decemberétől hadnagy az északi hadseregben. Két év múlva kitüntette magát a pittsburgi ütközetben, főtisztté nevezték ki. 1865. március 13-án címzetes dandártábornok. Később, 1866 és 1878 között szentpétervári amerikai konzul. Közben tönkrement és Péterváron 1882-ben halt meg szegénységben. A bizottmányi gyűlés a hadsereg megyei újonckontingensét tárgyalta, melyből a megyére 882 fő esett. Az 1831 előtt született újoncokat ezután Szabadkára, az ott alakított tartalék sereghez kell küldeni. 82 Ugyanakkor a megyei védősereg létrehozását is jóváhagyták, mintegy 1000 fős gyalogság és 200 fős lovasság létszámában, akiknek a szolgálati idejük egy év lenne. Később az egység a 127. zászlóalj elnevezését kapta a minisztériumtól. 83 A megyei állandó védsereg felállítását a Barcsnál májusban betört horvát sereg elleni küzdelem eredményessége is indokolta. A június 12-i bizottmányi gyűlésen Noszlopy elnöklete alatt 5 napirendi pontot tárgyaltak meg, köztük az önkéntes földfoglalásokat, valamint a házi és hadiadók beszerzésének ügyét. 8 ' 1 A június 28-i bizottmányi gyűlésen Noszlopy távollétében Berzsenyi Farkas első alispán elnökölt és 36 napirendi pontot tárgyaltak meg. Elsőként a Baranya megyéből támadó császáriak megállításáról számoltak be. Intézkedés történt a katonaszökevények, illetve az újoncozást megtagadó községekkel szemben is. A Patosfán erőszakosan legeltető polgárokkal szemben pedig karhatalmat alkalmaztatni rendeltek. Intézkedés történt a nemzetőri összeíróbizottság tagságáról is. 85 Az utolsó, július 9-én fennmaradt megyei bizottmányi gyűlés anyagából is látható az a lázas honvédelmi szervező munka, amit Noszlopy és harcostársai kifejtettek. Noszlopy elnöklete alatt a jelenlévők tapasztalhatták, hogy Somogyban mindent megtettek a hon védelmére. A cári betörés hatására a kormány általános népfelkelést hirdetett. Somogyban a 127. honvéd zászlóalj és a 2000 fős mozgó nemzetőri egység szervezése a megye vezetőinek minden energiáját lefoglalta. Intézkedések történtek az anyagiak előteremtésére is. A népfelkelésre határozatot hoztak, a fegyverfogásra alkalmasakat összeírták. Körlevélben tudatták: ,,A helységek bíráinak kötelességévé tétetik, hogy az esetben mihelyt a kereszteshad szükségeltetni fog, - minden fegyvert fogható egyént kimozdítsanak falvaikból, egyedül annyit hagyván hon mennyi is kik a falu belőrzetére, a nyájak megőrizésére megkívántatik." 86 Ezután már csak a megyén kívül tartott bizottmányi gyűlésekről van tudomásunk. De ezeket 1849 július végén Noszlopy Gáspár mint dél-dunántúli kormánybiztos tartotta, illetve vezette.