Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Varga János: Megye és haladás a reformkor derekán (1840-1843) (Befejező rész)

- a történelem során újra meg újra viták kereszttüzébe kerülő - viszonyáról. Az összegezés alapjául nemcsak ismert feldolgozások és források szolgálnak: a szerző olyan irategyütteseket is tanulmányozott, amelyek kiaknázására a feldolgozott tárgy szempontjából történetírásunk még nem kerített sort. A munka jellege, illetőleg létrejöttének körülményei miatt a hasznosított anyag teljes bemutatására, még kevésbé mindenkori és részletes idézésére természetesen nincsen mód. Ezért az alábbiak a vizsgált források és történetírói termékek közül csupán azoknak a felsorolására szorítkoznak, amelyekből a tanulmány legtöbbet merített, és amelyek a témát közelebbről tanulmányozni kívánóknak eligazítást adhatnak. Az egykorúan napvilágot látott, illetőleg egykorúan íródott önálló forráskiadványok és feldogozások közüd legjelentősebbek: Eötvös József: Reform (Lipcse, 1846.); Gorove István: Nemzetiség (Pest, 1842.); Honjavító: Nézetek és javaslatok a magyar tisztújítás, követválasztás, tanácskozások és kicsapongások tárgyában (Pozsony, 1841.); Kemény Zsigmond: Korteskedés és ellenszerei, I—II. (Kolozsvár, 1843-1844.) ; Kovács Ferenc: Az 1843-44-Ík évi magyar országgyűlés alsó tábla kerületi üléseinek naplója I-IV. (Budapest, 1894.); Lukács Móric: Kihágások a választások és megyegyűlések alkalmával, továbbá: A megyei szervezet módosítása fölött folyt viták ; mindkettő a Lukács Móric Művei c. kötetben (Budapest, 1 894.) ; Nyáry Pál: Indítvány a megyei bűnvádi eíjárás lehető javítása iránt (Pest, 1841.); Palugyay Imre: Megyerendszer hajdan és most, I-IV. (Pest, 1844-1848.); Viszota Gyula (kiad.): Gróf Széchényi István naplói 1-6. k. (Budapest, 1925 —1939.) ; valamint: A megyei kihágások érdemében kiküldött kerületi választmánynak jelentése (Pozsony, 1843.). Az egykorú hírlapirodalomban a kérdéskörrel részletesebben foglalkozó cikkek a kossuthi Pesti Hírlapban Kossuth Lajos tollából: Nemzeti veszély (1841. jan, 23.); Ismét egy ütlegvirtuóz s az ő kényura (1841. máj. 15.); Tisztválasztás (1841. júl. 31.); Megyei hatóságkör (1842. jan. 6.); Megyei szerkezet (1842. jan. 9.); Még egy-két ok (1842. aug. 14.); Közjogi különbségek (1843. máj. 21.); A kérdések leglényegesebbike (1843. júl. 20. és 23.); Irányelvek (1843. júl. 23.); A teendők (1843. júl. 25.); Adalék a teendők többi részéhez (1843. júl. 27.) és A megyék (1843. nov. 9.). Ugyancsak e lapban Balogh János: A tisztújítószékek reformjairól (1841. szept. 15., 18., okt. 16.); Pulszky Ferenc: Centralisatio (1842. febr. 10., 13., 17., 20.) és Központosítás és középítés (1842. júil. 3., 7. és io.) ; Pázmándy Dénes: Városok ügyében (1841. máj. 19.); Lónyay Gábor: Képviselet (1842. aug. 18.); Wesselényi Miklós: Nemzeti kórállapot (1843. márc. 24., 27. és 29.); Pótlék (1843. ápr. 3.); Pótlék (1843. júl. 16.); Honjavy: A megyei tisztválasztásokról (1841. okt. 30.); Andrássy Károly: Az országgyűlési modor egy új neme (1843. ápr. 27.); Réső-Ensel Sándor: Honoratiorok és választási jog (1841. aug. 25.); Mráz Mihály: Néhány észrevétel Réső-Ensel Sándor pestmegyei táblabíró úrnak a honoratiorok szavazási ügyében közlött felszólaltára (1841. szept. 25.); N. G.: Honérdekű jegyzetek (1843. márc. 9.); végül névtelenül: Kórság és gyógyszer (1843. ápr, 27.) és Kortesek Magyarországban (1844. jan. 4. és 7.). A központosítás mellett síkra szálló Világ legérdekesebb cikkei: Dessewffy Aurél: Törvényhozás és megyei hatóság (1841. szept. 8.); Megyék állása (1841. nov. 6.); Nyilatkozat és igazolás (1841. nov. 24.) ; Megyei hatóság és törvényhozási jogok fenyítő eljárás körében (184

1. nov. 27.); Széchenyi Lajos: Korteskedés (1843., 37-39. sz.) ; a szignó nélkül publikált megnyilatkozások közül említést érdemel a Hatósági rendszer és korteskedés (1841., 3638. sz.), valamint a Visszapillantás Pest megye (legújabb tisztújítására (1841., 38. sz.). A Világ nyomaiba lépő Budapesti Híradó vonatkozó tárgyú cikkei sorából kettő emelendő ki: A Pesti Hírlap legújabb vallomásai (1845. júl. 6. és 8.), továbbá a Honoratiorok (1845. nov- I2-)- Figyelemre méltók a Tudományos Gyűjteményben a Képviselet (1841. III. k.) ; az Athaeneumban Emilfy Olivér: A népképviselő (1841. I. k.) ; Kéry: Nyílt és titkos szavazás (1841. I. k.) ; Irinyi József: Helyhatóság (1842. I. k.) ; és Kemenesy Márton: A népképviselő (1843. IL); a Nemzeti Újságban: Korunk ügyei (1842., 60. sz.), X. U.: Cortesek s képviselet (1843., 50-51. sz.), Beke: Országgyűlés minden évben (1843., 167. sz.) és RésőEnsel Sándor: A megyei tisztviselők kijelöléséről a főispánokra való tekintettel. Az erdélyi lapokban is számos érdekes cikk látott napvilágot. így a Múlt és Jelenben az Elv és törvény (1841., 99. sz.) és Nemzet, kormány és tisztújítás (1844., 1-4. sz.), az Erdélyi Híradóban pedig Kemény Zsigmond: A tisztújítás kérdése legújabb kapcsolatai közt (1842., 28. és 30. sz.) ; Kovács Lajos: Parlamenti zsarnokság (1842., 32. és 34. sz.) ; W. : Észrevételek Pulszky Ferenc Centralisatio című értekezésére (1842., 46., 50-51. sz.) ; Kovács Lajos: A Pesti Hírlap és a centralisatio (1845., 31., 32. és 34. sz.) ; aláírás nélkül: Korteskedés (1845., 36-37. sz.) ; Gyerő Jenő: Polémia a Budapesti Híradó ellen (1845., 67. és 73. sz.) ; X. Z. .-Központosítás és önvédelem (1845., 60-61. sz.).