Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Péterffy Ida: Horváth György és fia, Ádám
Ónady Sámuel személyében. (Szül. 1766. júl. 11.) Minden ok meg van rá, hogy feltételezzük: jó családi légkörben tanulhatott itt. Kik lehettek tanítói? /770-73 között Hetényi János volt a rektor, Piskolti Zsigmond praeceptor (1767-től), ha előbb járt ott iskolába: Balogh Mihály (1767-1770 között) rektor keze alá került. 1 ' Esetleg mindkettővel volt találkozása. Hetényi János feltehetően ismerte az eleven, jóeszű gyermeket - talán később is kapcsolatban volt vele? -, Bicskéről az akkor Komárom megyéhez tartozó csallóközi Ekei községbe került prédikátornak. Itt született azonos nevű nagytehetségű fia, kit külföldi egyetemeken taníttatott, s ki hazajőve széles körű, értékes tudományos munkát fejtett ki. Érdekes megemlíteni, hogy 1841. november 29-én tartotta székfoglaló felolvasását az Akadémián. Értekezésének címe: „Horváth Ádámnak mint bölcselőnek rövid jellemzése." 18 Erősen bírálja ugyan Horváth filozófiai tételeit, melyeket kizárólag Psychológiá)a alapján ismertet, de képességének, eredetiségének méltatásából kitűnik: nagyra becsülte. Lehet, hogy ismerte. A harmadik „falusi oskola" helye Kocs, a tatai hegysor alatt, a 218 m magas Öregheggyel. Régi település, melynek első írott nyoma 1217-ből való. Református temploma is korai: 1668-ban épült. Református iskolája „eleitől fogva szépen virágzott, s többnyire minden mestereik prédikátorokká lettek". 10 Generális (egyházkerületi) iskola volt, ahol latin nyelvet is tanítottak. Horváth György, a tatai egyházkerület jegyzője feltehetően azért adta ebbe a már régen jóhírű iskolába fiát, hogy megfelelő előképzést kapjon, mielőtt a debreceni magasabb iskolába iratja. A rektorok közül Pály István (1768-1771) vagy Szíjgyártó Ferenc (1771-1774) taníthatta, öri Fábián Pál személye bizonyos, mert 1763—1786 között itt működött mint prédikátor. 20 A környékbeli iskolákba járó gyermek Horváth Ádám közben Császárra is hazament. Édesapja feljegyzésében, melyet a konfirmáltak anyakönyvében találhatunk - „Azok neveik, akik az én kezem által éltek legelőször az uriszentvacsorával" cím alatt - többek között 1772-ben április 18-án olvasható Horváth Ádám neve. 21 Úgy látszik az ünnepélyes szertartásra (konfirmáció) való előkészítés jogát a prédikátor apa magának tartotta fenn. Kötelességének érezhette, hogy eleven eszű, nyugtalan vérű fiát a keze alatt tudja életének eme fordulatában. „Az Atyám predicator volt, de egy valóságos ember és olyan tulajdonságokkal bírt, a' mellyeknek még én bennem sok hijja van" - írja Horváth Kazinczynak 1789. február 7-én. ,,A rólam való reménység engemet tett ő neki gyönyörűségévé, ö maga volt egyedül minden előmenetelemnek eszköze annyiban, hogy tanításomban nem csak bő költő, hanem talán vesztegető is volt."' 1 ' 1 Később, 1808-ban is hálásan emlékezik édesapjáról: „Olyan embertűi származom, a' ki nem maga ismeretes nemesi származásának, mellyel szerentsés volt; nem is házi és gazdái tehetségének . . . nem is tudományának, melly a közönségesnél nagyobbnak ismertetett, hanem Feddhetetlen erkölcsének és megemberedett, de szelíd magára tartásának köszönhette azt, hogy valamint életében tüköré volt az Egyházi Karnak; úgy most is azoktúl, kik hajdan ismerték például tétetik másoknak; Nekem pedig már gyermekkori neveltetésemkor szivemre hatott az ő feddhetetlen erkölcse."' 13 Nem ismerjük Horváth Ádámnak az alsóbb fokú iskolákban elért tanulmányi eredményét, de bizonyára korán jelentkezett jó matematikai képessége, ami családi öröksége volt. Erről maga tudósít egyik levelében: „néhai Szilágyi Sámuel Nagy Püspök azt mondta, hogy az Atyámat is Mathematicus Horváthnak
