Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Péterffy Ida: Horváth György és fia, Ádám

Horváth György tehát nem használta sem akkor, sem később a nemesi előnevet. Horváth Ádám apja példáját követve ugyancsak mellőzte a családja számára már régen birtok és rangnélküli nemességet jelentő előnevet. „Engemet a születés nem tett ollyan szerentséssé, hogy az Isten első átka alól ki bújhatnék" - írja Kazinczynak Szántódról, 1789. október 16-án -, „ha valaha nyugodalmasan akarok élni, még sokáig kell izzadnom, hogy élhessek, mint emberséges ember; az az nem tsak magamnak."^ Horváth Ádám neve elé tulajdonképpen az 1820-ban halálhírét közlő újságokban került a „Pálóczi" előnév. Holta után már nem tiltakozhatott ellene. így maradt fönn az irodalomtörténetben is, annak ellenére, hogy sem nagyszámú nyomtatott könyvében, újságcikkeiben, tanulmányaiban, kéziratos műveiben, sem százasával számolható leveleiben soha nem használta a „Pálóczi" előnevet, amit eredetileg „palóczinak" írtak. így kétszeresen hiba az, hogy napjaink mindent rövidíteni akaró törekvése közben nemegyszer „Válóczi"-nak mondják, írják Horváth Ádámot. Horváth György rektorságának „Büd-Szent-Mihály" után Törökszentmiklós volt a színhelye. Érdeklődésemre innen a következő választ kaptam: „Vadai Ferenc egykori református lelkész Történelmi visszapillantás című füzetében a volt törökszentmiklósi rektorok nevének felsorolásában ez áll: „15. íj53-17y6-ig Horváth György, később udvari császári Praedikátor."

il) „Udvari" alatt elsősorban Nádudvarra gondolhatunk, de onnan érdeklődésemre negatív válasz érkezett, így előtérbe kerül Balatonudvari, mint a Kömlőd és Császár község előtti szolgálat helye.

10

/

3 Horváth György évekig tartó rektori gyakorlata, a tanítás-nevelés, nem maradt nyom nélkül későbbi munkásságában sem. Akkor, amikor már mint prédikátor szószékre lépett, vagy éppen könyvet írt, amelyben nemcsak a községbeli hallgatóit, hanem szélesebb olvasóközönségét is tanította a természet „tsudái"-ra. Pedagógus beállítottságából bőven jutott Ádám fiának is, ki felnőttként hathatósan intézkedett iskolaügyekben, hozzászólt nevelési kérdésekhez, részt vett több iskola „Examenjén", sőt maga is alapított iskolát. Édesapjának ezirányú, életreszóló hatását, Horváth Ádám pedagógiai vonatkozású munkálkodását végigkísérni külön tanulmány feladata lehetne. Mily nagyra becsülte a tudomány terjesztőinek mesterségét, erre álljon itt bizonyságul egyetlen mondata, amely 1800. március 19-én hangzott el Csurgón az „Uj Oskola" tanárának, Lósy Pál professzornak beiktatási ünnepén: „Ollyan a' Tudomány mint a' Nap: mert mindenik éltet is, világosít is, ollyanok tehát a Tudományoknak munkás és tehetős eszközlöi is."

11 Horváth György prédikátori működésének első ismert színhelye Kömlőd, a Tatai hegység alatt meghúzódó, évszázados múltra visszatekintő Komárom megyei község. Az ő feljegyzéséből idézzük a múltat: „A községnek hajdan Kömlő (Kemlen) volt a neve. Thar, Temesváry, Agacsy, Chutay itteni nemes családok említtetnek Zápolya király idejéből. Ezen egyház régiségét lehet gondolni a temetői azon pusztatcmplomból, melynek köveit 1786-ban hordták szét, az iskola építéséhez." A régi kömlődi prédikátorok közül elsőnek említi Ráckevi Jánost. azután „Mányóki Mihályt, aki Verébre vitetett", Szathmári Istvánt, „aki itt halt meg" és Csokonai Lászlót, aki „Győrből jött s Kömlődről Alcsutra vitetett."

12 Horváth György feltehetően 1759-ben kötött házasságot Hollósi Somogyi Katával. Az 1742-ben épült - tehát akkor még új templom mögött ma is áll az az egyszerű földszintes ház, amelyben 1760. május 11-én első gyermekük születé-