Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Dümmerth Dezső: A Csokonai-probléma
eltérő ízlését. Nyilatkozatai ugyan homályosak e tekintetben, mert akárhányszor úgy tünteti fel, mintha ebben a kérdésben is Debrecennel hadakoznék. Ez pedig, mint láttuk, nem igaz. Debrecen csak abban különbözött a széphalmi mestertől, hogy más okból utasította el Csokonait. A költő kedvelőinek táborát tehát nem Debrecenben, hanem az olvasók általános közösségében kell keresnünk. Hogy ez mennyire így volt, az többek között kitűnik Döbrcntci Gábor egy leveléből is, melyben éppen Kazinczynak udvarol. ,,A Tekintetes Ur" - írja „Johnsoni Kritikával szóllhat. . . 's nevezetesen szeretném ha Csokonay hibájit felfedné sokak szeme előtt. Az őtet mohón olvasó Ifjúság sokat fogna azon Kritikából tanulni, mit lelhet munkájiban szépnek, mit örökre elvetendőnek . . . Az őtet mohón olvasó ifjúság.. . Hét év telt el a költő halála óta, s íme, nem Debrecen az ellenfél többé, hanem - a magyar olvasóközönség. Mikor 1815-ben műveinek első gyűjteményes kiadása megjelenik, nem Kazinczy, hanem a kevéssé ízléses, de a szerzői tulajdont jobban becsülő Márton József bécsi magyar professzor rendezésében, a Hazai és Külföldi Tudósítások híradása már nemzeti közkincsként hirdeti azt a költőt, akit irodalmi helyről odáig csak egy bécsi kritik^a méltányolt. Ha a probléma első szakaszában úgy láttuk Csokonait mint társtalan magányost, most, a második időszakban mint a széles körű olvasóközönség kedveltje lép elénk. Míg a hivatalos fórumok, a debreceni ,,pipa-céh" és Kazinczy köre elítélte, addig Csokonai és az olvasók jó viszonya zavartalan maradt. E jó viszony még a költő életében kezdődött azzal a kevés munkájával, mely akkoriban ismeretessé vált. A Dorottya, mint láttuk, első sikereit, még kinyomtatás előtt, a somogyi társaságokban aratta. Kinyomtatása után már országszerte olvasták. A Remény című, Kossovits-melódiára szerzett énekét pedig széltében-hosszában ismerték. 1809-ben például, Marosvásárhelyen (Erdélyben), két ifjú Teleki grófnő énekli és kíséri zenével. 49 18 11. május n-én pedig Sárközy István arról tudósítja Kazinczyt, hogy Kaposváron, „a herceg kastélyában", ahol a Dorottya cselekménye lejátszódik helybeliekből és környékbeliekből önkéntes színjátszócsoport alakult. 50 Az újabb nemzedék Debrecenben és környékén is jelét adja érdeklődésének. Domby Márton - Csokonainak néhány évvel ifjabb tanulótársa a kollégiumban, Bihar megyéből - 1817-ben Pesten megjelenteti a költő életrajzát. Itt már egy sok mindent megértő, tisztelő barát szólal meg. De még mindig nem a szükséges magaslaton. Sárospatakon is mohón olvassák már a diákok Csokonait, és költeményei 1815-ben Márton József gondozásában végül is Bécsben jelennek meg, rendelkezésére állva most már akadálytalanul az érdeklődő olvasóközönségnek. A széphalmi mester: Kazinczy íróbarátai is lelkesednek Csokonaiért az ifjabb nemzedékből - mindaddig, míg Kazinczy véleményével meg nem ismerkednek. Az idézett Döbrentei Gábor, aki 1812-ben annyira kárhoztatja az ifjúság Csokonai-mohóságát, 1807-ben még így ír: ,,. . . hallottam Pesten egy Angyalka leánytól Csokonaynak Földiekkel játszó .. . énekét. Tsak érezni szeretem én ennek szépségeit, mint sem szárazon irogatni a' benn fellelendő Magyar karaktert. Bár többen is támadnának, kik Nemzeti Muzsikánkat tisztogatnák." 51
