Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)
vadászatok miatt a horvátoktól elvett fegyverek után nyomoztattak, a pénz utáni nyereségvágyat kihasználva. Főszolgabírói rendeletre 3 napos határidőt adtak a beszolgáltatásra, illetve a rejtegetők feljelentésérc. „A felfedezők pedig 10,- Ft-al pengőben jutalmaztatni fognak az eltitkoló értékéből." 139 Sajnos ennek az intézkedésnek volt egy kevés foganatja, de a fegyverek nagy részét 1849 januárjában már a császári megszállók gyűjtötték össze. Intézkedés történt a szőlőbirtokosok adózási rendszeréről és a katonaállítás meggyorsításáról is. Novemberben elkészítették a községek járásonkénti földkimutatását a földek használhatóságáról. 1848 december közepén egyre több kedvezőtlen hír érkezett Muraközből. Az ellenforradalmi császári erők rendezték soraikat és Muraköz, illetve Stájerország felől támadtak. Dunántúl északi részén is előrenyomult az ellenség és félő volt, hogy Perczeit elvágják és megsemmisítik. December 16-án megparancsolták, hogy seregével csatlakozzon a fősereghez. Amikor ezt megkísérelte, december 30-án Mórnál végzetes vereséget szenvedett el az ellenséges túlerőtől, miközben Görgei néhány kilométerre állomásozott. Dunántúlt az ellenség ezután könnyen megszállta és 1849 januárjában Nugent tábornok szinte kardcsapás nélkül foglalta el Somogyot, Tolnát és Baranyát. A forradalmárok számára egyetlen lehetőség, a gyors menekülés maradt. Noszlopy Gáspár néhány hetes bujkálás után, a kormány székhelyére, Debrecenbe igyekezett. A nagy havazás és a rendkívüli hideg megnehezítette Noszlopy útját az Alföldön. Kalandos körülmények és az ellenséges vonalak többszöri átlépése után 1849 február végén megérkezett Debrecenbe. Ezzel új fejezete kezdődött életének és néhány hónap múlva szülőmegyéjének is. 1 '' 1 JEGYZETEK 1. Somogy megyei Levéltár (továbbiakban: SmL.) : Közgyűlési jkv. 1846. ápr. 30. 1132. kzgy. szám. 2. A jelenlévő földbirtokosok, papok és honorátiorok Czindery László főispán elnöklete alatt következők voltak: gr. Zichy János, gr. Somssich Imre, Inkey József, Inkey Zsigmond, Somssich Miklós, Szegedy Sándor, Csapody Pál, Madarász László, Svastics Lajos, Appel József, Véssey József, Bogyay Elek, Boros Lajos, Spifszits Sándor, Siklósy Viktor, Gaál István, Tallián Gábor, Csépán Antal, Gaál Pál, Dóczy János, Márfy Dénes, Somogyi Lajos, Kund Gusztáv, Bogyay Miklós, Vasdinnyei János, Hollósy Károly, Bogyay Dénes, Sárközy Lajos, László József, Zsebe György buzsáki esperes, Kovács Pál, Kis János, Tallián Lázár kaposvári plébános, Koltai László mosdósi plébános, Dornay István piarista kormányzó, Thassy László, Svastics István, Csorba Sándor, Boross Károly cs. kir. kapitány, Baán Albert, Baán Gáspár, Izsák Márton, Bárány Károly, Hertelendy János, Czompó Ferenc, Beretzk László és Noszlopy Gáspár. 1. uo. 3. Bakonyi Múzeum Veszprém. Helytörténeti adattár 17106/77. 4. SmL. Noszlopy Gáspár ügyvédi oklevele. Kiállítási iratok, és Somogyi Hírlap, 1905. július 20. II. évf. 163. 5. SmL. Militare 1828-46. Conscriptiones. 47. csomó 73 p. 6. Csizmadia Andor-Kovács Kálmán-Asztalos László: Magyar állam és jogtörténet. Budapest. 7. A szolgabíró sokoldalú feladata e kézikönyv szerint a következő volt: I. Adó. (Itt 18 pontban határozták meg a szolgabírói feladatokat.) II. Anyakönyvek. III. Az árvák ügye. IV. Az adózók, községek bírói és jegyzőinek tevékenysége. V. A bírói irományokra nézve megtartandó. VI. A meghatalmazott vallomás. VII. A mezei rendőrség. VIII. Nemességi joggyakorlatróli bizonyítvány. IX. Nép összeírása. X. Talált gyermekekrőli gondoskodás. XI. Ügyvéd vallomás. XII. Üjoncállítás (8 pontban sorolja fel a feladatokat). XIII. Útlevelek. XIV. A vérek közti (testvérek) osztálytétel. XV. Vizeket és csatornákat illetők. XVI. A cselédügy általában (4 pontban sorolja
