Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

bá Miklós erdélyfehérvári püspök és Zápolyai István Szatmár megyei Németi nevű mezővárosáért, valamint a tállyai és a tokaji várak tartozékaiból esedékes évi 24 hordó borért. Arra az esetre pedig, ha nem tudná a Zápolyiakat megvé­deni e birtokokban, Sziget várát ajánlotta cserében, ha majd visszaszerzi Garai Jóbtól. 294 A helyzet ismeretében ezt a cserét sem lehet korrektnek mondani. Feltehetően rosszhiszemű birtokügylet volt az is, amikor 1468. október 4-én Edde és Gyümölcsény nevű birtokait János 600 forintért elzálogosította enyingi Török Ambrusnak és testvérének keményfalvi Török Péternek. Ambrus ugyanis a zálogot tovább adta Perneszi Pálnak, akitől viszont azt Zichy Benedek és Térjék András - bizonyára Antimus Ozsvát leányának: Ilonának jogait meg­késve érvényesítendő - perrel elnyerte. Perneszinek a kártérítést Török Ambrus fizette meg, így a zálogösszeggel János adósa maradt Török Ambrusnak. 293 ­Antimus János negatív portréjához kiegészítő adattal járultak Sziget mezőváros polgárai és népei is. A mezővárosban és a tartozékokban élő jobbágyok ugyanis 1463. április 27-én panaszt emeltek volt uruk ellen az általa szedett rendkívüli taksák miatt. E panasz következtében új gazdájuk, Garai László özvegye: Alexandrina tescheni hercegnő újraszabályozta szolgáltatási kötelezettségeiket. 296 Az Antimus János körül kialakult zavaros körülmények arra késztették Garai Jóbot, hogy éljen az 1461-i cseremegállapodásnak azzal a feltételével, hogy a csere bármikor hatályon kívül helyezhető. 1470. február 9-én a pécsi káp­talan előtt Antimus János a felesége és két gyermeke, Miklós és Ilona nevében is visszaadta Garai Jóbnak a somlyói uradalmat. Minthogy az uradalom tekin­télyes része Kanizsai László kezére került, azt Kanizsaitól Garai Jób 1500 fo­rintért visszaváltotta, így János ezzel az összeggel adósa maradt. Adósa maradt további 250 forinttal is, mert Jób Pata mezővárost is visszaváltotta, ezt Handó Miklós pécsi polgártól. Ez összeg fejében Szigethez tartozó 22 birtokot és bir­tokrészt hagyott Jób kezén, további két birtokot pedig azért, mert Karakó bir­tokot idegenítette el. 297 Ezt a megállapodást 1471. április 20-án, majd 1473. de­cember 30-a után a somogyi konvent előtt részleteiben módosították. 298 A módo­sítást bizonyára az indokolta, hogy Török Ambrus időközben János veje és a szigetvári uradalom társtulajdonosa lett. Antimus János ténykedésének ezt az időszakát azzal az aktussal zárhat­juk le, amelynek révén a szigetvári uradalom enyingi vagy keményfalvi Török Ambrus kezére került. 1473. december 30-án Antimus János fia: Miklós a szi­geti várban, mezővárosban és a tartozékokban levő részét a boszniai káptalan előtt 8000 arany forintért eladta Török Ambrusnak, aki ekkor már sógora volt. Miklós egyszersmind hozzájárult ahhoz a bevalláshoz, amelyet atyja a saját ré­szei ügyében tett. 299 Nem ismerjük ugyan Jánosnak azt a bevallását, amelyhez fia hozzájárulását adta, de ismerjük azt a megállapodást, amelyet közel egy év múlva Antimus János és veje között létrejött. - Török Ambrus belépése az An­timus családba és a szigetvári uradalomba szükségessé tette annak végleges tisz­tázását is, hogy mi lesz az egykori birtokos és jelenlegi após megélhetésének anyagi alapja. Ezt egy 1474. november 8-án a nádor előtt kötött megállapodás rögzítette. Ennek értelmében Sziget vár és mezőváros, továbbá 13 baranyai és 19 somogyi birtok, részbirtok és prédium Török Ambrusé lett, míg Antimus János megkapta élete végéig, tehát lényegében haszonélvezetre Török Ambrus vityai, horpácsi, fiadi, farkpolányi, gamási, gellyei és szamárkúti részbirtokait Somogy megye északkeleti részében. Kapott továbbá 540 forintot, 22 ökröt, 6 tehenet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom