Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai
bepanaszolta György esztergomi érsek, nádori bíró előtt. Ez volt az előzőekben már ismertetett testvérviszály nyitánya. 2/0 Közéleti szerepléséről egyetlen adatunk van. 1452-ben osgyáni Bakos Pállal együtt Csongrád megye alispánja. 2 ' 0 / 3 Életének 1461-ig terjedő első korszakát a helyi hatalmaskodások, amelyek során kárvallott is volt, és néhány birtokügylet jellemzi. Második korszakát 1461 és 1473 közé tehetjük, amikor birtokügyleteit és hatalmaskodásait az ország távolabbi területeire is kiterjesztette. Életének utolsó szakaszában, miután mind a négy fiát eltemette, arra törekedett, hogy mint a család utolsó férfi tagja valahogy megmentse az elődei által szerzett és Miklós fia: László fiú utód nélkül történt elhalálozása után jogilag immár egyedül őt illető családi birtokokat, ami a körülményekhez képest jól sikerült. 1485. november 16. és i486 augusztusa között halt meg. 276 Helyi hatalmaskodások. Bátyjával: Miklóssal szemben elkövetett hatalmaskodásairól már történt említés. 1444-ben Somogy megye azért marasztalta el, mert familiárisai megverték Szenttamási Benedek és Egyed egyik jobbágyát és nekik 100 forint kárt okoztak. 277 - 1447-ben az országbíró a Pálfalvi Ferenc fiának: Miklósnak fia: István ellen elkövetett hatalmaskodás miatt birtokait a fehérvári káptalan közreműködésével lefoglaltatta. (Az erről szóló oklevél János birtokainak szép tételes felsorolását adja. 278 ) A hiteleshelyi eljárás ellenére birtoklása zavartalan maradt. - 1449-ben Dombai András egyik szehánfalvi jobbágyát engedély nélkül Sziget nevű birtokára vitte. 279 - 1485-ben panaszt tett a királyi udvarban viszlói Áron László fia: Ferenc ellen, mert az embereivel 3 somogyviszlói jobbágyát megverette és egyiknek egy sertését elvitte. Amikor a jobbágy sertése ügyében Ferenchez ment, az őt nyíllövéssel megsebesítette. Más alkalommal viszont Ferenc az ő somogyviszlói erdejébe rontott, jobbágyait szekerekkel ott találván, azokat az ökrökkel együtt elhajtotta, a jobbágyokat ruháiktól és náluk levő pénzüktől megfosztottak 280 - Ugyanebben az évben nemes férfiak közvetítésével megegyezett Maróti István fiával: Miklóssal a kölcsönösen elkövetett károkozások és hatalmaskodások miatt folyt perekben. 281 Birtokügyletek. Jánosnak időrendben ugyan nem első, de jelentőségénél fogva kiemelkedő birtokügylete az volt, hogy a Csanád megyei birtokokat (Rohonc, Nagyfalu, Harmad, Rárostelek birtokokon levő részek, valamint Veresmart és Szemlék birtokok) 1454. február 3-án a királyi udvarban elcserélte Hunyadi Jánossal annak Falkasfalva (Baranya megye) nevű birtokáért és 2000 forint készpénzért. A cseretárgyakat Antimus János homágiumával és a 2000 forint visszafizetésének kötelezettségével, Hunyadi János pedig Fejérkő vagy a szlavóniai Racsa birtokkal garantálta. 282 Antimus János a bevallást négy fia, továbbá Miklós fia: László nevében tette meg, de nem bírta László hozzájárulását. László ugyanis - mint már volt szó róla - tiltakozott az eladás ellen, eltiltotta nagybátyját a birtokok eladásától, a besztercei örökös ispánt pedig azok megvételétől, egyszersmind eltiltotta nagybátyját a Sziget nevű várban való tartózkodástól és jövedelmének élvezetétől. 283 A csanádi birtokok elidegenítése ellen László teljes joggal tiltakozhatott, hisz az 1449-i birtokosztály során ezeket atyja: Miklós kapta és mint annak egyetlen fiú örököse joggal tekintette a birtokokat a magáénak. A szigeti uradalom birtoklásától való eltiltás jogalapja nem ismert, de feltételezhető, hogy ezek jövedelméből kívánta László magát kárpótolni. Nem ismerjük, hogy a nagybácsi miként intézte el az ügyet unokaöccsével, de rövidesen kibékültek és összhangban folytatták a törvénysértéseket. (Ugyancsak nem