Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

birtokrészek, jelentős mértékben a Szobiak kezére kerülhettek és ez lehetett az oka annak, hogy Szobi Péter fia: Mihály királyi apród 1475-ben kérte ezekbe beiktatását, ami a budai káptalan közben jöttével meg is történt. 244 A közel félévszázados pernek tragikomikuma abban van, hogy ezeket az 1403-ban ráfizetési kötelezettséggel elcserélt birtokrészeket Szobi Bertalan 1404. szeptember 9-én 400 forintért eladta Antimus fiának: János mesternek és köte­lezte magát, hogy bárki igénylővel szemben megvédi őt azok birtokában. 240 Az ezt igazoló oklevél megvolt az Antimus család oklevelei között, hisz azokkal együtt került az esztergomi káptalan levéltárába, de a per kapcsán nyilván elmulasz­tották tüzetesen átnézni az iratokat, hanem évtizedeken át „előiratok" nélkül perlekedtek. Antimus Miklóst utoljára 1452. március 8-án kelt oklevél említi, amely a Szobiakkal folyó perét a kormányzó parancsára elhalasztotta. 246 Fiának: László­nak első önálló jogi cselekvése pedig 1454. február 6-áról ismeretes, 247 így ha­lálát e két időpont közé kell tennünk. Két gyermeket hagyott hátra, Lászlót és Borbálát. Miklós fiát: Lászlót először egy 1444. augusztus 18-án kelt oklevél em­líti. Atyja ekkor eddei és gyümölcsényi részbirtokait zálogosította el fia nevé­ben is. 248 Ekkor legfeljebb 4 éves volt, mert 1439. november 12-én, amikor atyja Ozsvát fiától: Miklóstól megvásárolta Sziget körüli részeit, még nem említik, hanem csak általánosságban szólnak Miklós örököseiről. 249 A már említett első jogi tevékenysége 1454. február 6-án a pécsi káptalan előtt arra irányult, hogy eltiltsa nagybátyját: Jánost a tiszántúli Nagyfalu birtok­nak és tartozékainak Hunyadi János besztercei örökös ispán részére történő el­idegenítésétől. 24 ' Pontosan egy hónappal később a fehérvári keresztes konvent előtt eltiltotta nagybátyját a Sziget várában való tartózkodástól és az ehhez tar­tozó birtokok jövedelmének átvételétől. Ugyanaznap a fehérvári káptalan előtt megismételte az előző két eltiltást és egy oklevélbe foglaltatta azokat. 2o ° Tilta­kozásai, illetve eltiltásai nem jártak eredménnyel, nagybátyja ugyanis elcserélte a tiszántúli birtokokat, amiről a továbbiakban még lesz szó. Az ezt követő tevékenységéről fennmaradt adatok azt mutatják, hogy a szenyéri birtokcsoportot igyekezett konszolidálni, majd fejleszteni. 1455-ben visszaváltotta a birtokokat szentgyörgyi Székely Tamás vránai perjeltől, akinél azok 1200 arany forintért voltak zálogban. 251 (Az elzálogosítás körülményeit nem ismerjük.) - Még ez évben kibékült egyik szomszédjával, mesztegnyői Szerecsen Györggyel kölcsönösen elkövetett károkozások (házak megtámadása és felége­tése, emberek fogvatartása és megölése) miatt. 252 1457-ben kibékült Genczeri János fiával : Antallal is, akinek genceri házát előzőleg megrohanta. 253 1459. augusztus 18-án László engedélyt kapott Mátyás királytól, hogy bármely megyében valamelyik birtokán várkastélyt vagy erősséget építsen fából vagy kőből. A királyi kegyet a Hunyadi János kormányzónak, a királynak és a koronának tett hűséges szolgálatai indokolták. Bár ezek az indokok tipikusak, de arra bizonyítékként elfogadhatók, hogy László ekkor még feddhetetlen maga­tartást tanúsított. Az ügyet a kancelláriában gúti Ország Mihály nádor referál­ta. 254 Ennek az engedélynek az alapján épült meg a szenyéri castellum, bár az sem lehetetlen, hogy ez már a folyamatban levő építés utólagos engedélyezése volt. A vár- és birtoképítő tevékenység azonban nem tartott sokáig. A szakácsi nemesek bepanaszolták Antimus Jánost és Lászlót, mert eké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom