Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai
birtokrészek, jelentős mértékben a Szobiak kezére kerülhettek és ez lehetett az oka annak, hogy Szobi Péter fia: Mihály királyi apród 1475-ben kérte ezekbe beiktatását, ami a budai káptalan közben jöttével meg is történt. 244 A közel félévszázados pernek tragikomikuma abban van, hogy ezeket az 1403-ban ráfizetési kötelezettséggel elcserélt birtokrészeket Szobi Bertalan 1404. szeptember 9-én 400 forintért eladta Antimus fiának: János mesternek és kötelezte magát, hogy bárki igénylővel szemben megvédi őt azok birtokában. 240 Az ezt igazoló oklevél megvolt az Antimus család oklevelei között, hisz azokkal együtt került az esztergomi káptalan levéltárába, de a per kapcsán nyilván elmulasztották tüzetesen átnézni az iratokat, hanem évtizedeken át „előiratok" nélkül perlekedtek. Antimus Miklóst utoljára 1452. március 8-án kelt oklevél említi, amely a Szobiakkal folyó perét a kormányzó parancsára elhalasztotta. 246 Fiának: Lászlónak első önálló jogi cselekvése pedig 1454. február 6-áról ismeretes, 247 így halálát e két időpont közé kell tennünk. Két gyermeket hagyott hátra, Lászlót és Borbálát. Miklós fiát: Lászlót először egy 1444. augusztus 18-án kelt oklevél említi. Atyja ekkor eddei és gyümölcsényi részbirtokait zálogosította el fia nevében is. 248 Ekkor legfeljebb 4 éves volt, mert 1439. november 12-én, amikor atyja Ozsvát fiától: Miklóstól megvásárolta Sziget körüli részeit, még nem említik, hanem csak általánosságban szólnak Miklós örököseiről. 249 A már említett első jogi tevékenysége 1454. február 6-án a pécsi káptalan előtt arra irányult, hogy eltiltsa nagybátyját: Jánost a tiszántúli Nagyfalu birtoknak és tartozékainak Hunyadi János besztercei örökös ispán részére történő elidegenítésétől. 24 ' Pontosan egy hónappal később a fehérvári keresztes konvent előtt eltiltotta nagybátyját a Sziget várában való tartózkodástól és az ehhez tartozó birtokok jövedelmének átvételétől. Ugyanaznap a fehérvári káptalan előtt megismételte az előző két eltiltást és egy oklevélbe foglaltatta azokat. 2o ° Tiltakozásai, illetve eltiltásai nem jártak eredménnyel, nagybátyja ugyanis elcserélte a tiszántúli birtokokat, amiről a továbbiakban még lesz szó. Az ezt követő tevékenységéről fennmaradt adatok azt mutatják, hogy a szenyéri birtokcsoportot igyekezett konszolidálni, majd fejleszteni. 1455-ben visszaváltotta a birtokokat szentgyörgyi Székely Tamás vránai perjeltől, akinél azok 1200 arany forintért voltak zálogban. 251 (Az elzálogosítás körülményeit nem ismerjük.) - Még ez évben kibékült egyik szomszédjával, mesztegnyői Szerecsen Györggyel kölcsönösen elkövetett károkozások (házak megtámadása és felégetése, emberek fogvatartása és megölése) miatt. 252 1457-ben kibékült Genczeri János fiával : Antallal is, akinek genceri házát előzőleg megrohanta. 253 1459. augusztus 18-án László engedélyt kapott Mátyás királytól, hogy bármely megyében valamelyik birtokán várkastélyt vagy erősséget építsen fából vagy kőből. A királyi kegyet a Hunyadi János kormányzónak, a királynak és a koronának tett hűséges szolgálatai indokolták. Bár ezek az indokok tipikusak, de arra bizonyítékként elfogadhatók, hogy László ekkor még feddhetetlen magatartást tanúsított. Az ügyet a kancelláriában gúti Ország Mihály nádor referálta. 254 Ennek az engedélynek az alapján épült meg a szenyéri castellum, bár az sem lehetetlen, hogy ez már a folyamatban levő építés utólagos engedélyezése volt. A vár- és birtoképítő tevékenység azonban nem tartott sokáig. A szakácsi nemesek bepanaszolták Antimus Jánost és Lászlót, mert eké-