Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

Gergely fiával: Jánossal szemben, akinek officialisa 56 patai és poklosi job­bággyal nekik kárt okozott. 224 - Miklós 1424. december 13-án a királyi udvar­ban tett panaszt Szentgáli Jakab és Maróti István fia: János ellen, mert a Szent­gál mellett fekvő pálfalvai birtokából 60 holdat elfoglaltak és Jakab hosszúági birtokához csatolták. A király Garai Dezső macsói bán, illetve Baranya megye útján rendelt el vizsgálatot és eljárást, amelynek eredményeképpen Miklóst visz­szahelyezték az elfoglalt föld birtokába. 225 - 1444-ben Baranya megye szolgálta­tott igazságot Miklósnak marcali Vajdafi Imre és Jakab ellenében bizonyos bol­dogasszonyfalvai hatalmaskodás miatt, 60 forint kártérítés megfizetésére kötelez­ve a bepanaszoltakat. 226 - 1444 végén királyi bírósági ítélet alapján a pécsi káptalan kiküldöttjének jelenlétében az e célra kirendelt királyi ember visszaik­tatta Bakonyi István fiait: Jánost, Pétert és Istvánt Antimus Miklós ellenében a Baranya megyei Jakóháza és Bodorfalva birtokokba meg Radnótfalva birtok felébe. Ugyanakkor az eljárásnál jelen volt és felsorolt személyek eskü alatt val­lották, hogy Miklós nemcsak az említett birtokokat nem adta vissza, hanem a Bakonyiaknak Szcntmihályban levő házát (domum ct curiam) is felégette, amivel nekik 4000 forint kárt okozott. A per még 1446-ban is folyt. 22 ' - 1446 vé­gén Miklós tett panaszt Marcali Imre és János ellen, mert Bakonyi János nevű familiárisuk az ő kisfaludi Szondi László nevű familiárisát a fehérvári országgyű­lést követően megtámadta, állatait elhajtotta s tőle több férfi és női ruhát el­vett 60 forint kárt okozva, továbbá négy mernyei jobbágyát Kálmáncsehi mező­városban fogva tartották 200 forintnyi kárt okozva; ezenkívül embereiket bol­dogasszonyfalvi birtokrészére küldték, akik jobbágyainak állatait, háztartási tár­gyait (clenodiis domorum), férfi és női ruhákat elvittek 100 forint kárt okozva; a négy mernyei jobbágyot csak 48 forint lefizetése ellenében engedték szabadon; végül népeiket és familiárisaikat Mernye nevű birtokára küldték, ahol vala­mennyi jobbágyházat kifosztottak 1000 forint kárt okozva. A somogyi konvent által tartott vizsgálat a panaszt igazolta. 228 - Nem ismerjük a tárgyát annak a pernek, amelyet a pécsi káptalan indított Antimus Miklós és János ellen. 229 A tiszántúli birtokokban. 1433. március 22-én Miklós és János két pa­naszt is tett Rozgonyi István temesi ispán temesvári várnagya és familiárisai el­len. Az egyik szerint a Maros mellett fekvő Nagyfalu, Harmad, Rohonca, Szem­lék és Veresmart nevű birtokrészeiket, a nagyfalusi vámot, 900 ménesbeli lo­vat, a Maroson levő malmokat és a Veresmartnál levő gázlót elfoglalták, nagy­falusi officiálisuktól 3 jó lovat, 300 sót, egy vasalt kocsit és egy hordó bort 13 forint értékben elvittek. A másik panasz szerint ugyanők 1430-ban nagyfalusi jobbágyaik termését learatták és el hordatták. A szekszárdi konvent két jelentése mindkét panaszt igazolta. 2,50 - Sajnos nem ismerjük a tárgyát annak a megegye­zésnek sem, amely egyfelől Miklós mester, aki akkor csanádi alispán volt, más­felől pedig Csanád káptalani város polgárai és jobbágyai között a pécsi káptalan előtt létrejött és amelyet a csanádi káptalan 1435. szeptember 14-én kelt okleve­lével jóváhagyott. 231 A testvérviszály. 1437. március 16-án Miklós egyszerre két panaszt tett testvéröccse: János ellen a nádori bíróság előtt. Mindkettő 1434-ben Márton napja körül történt hatalmaskodást tett szóvá. Az egyik egy szenyéri jobbágyá­nak familiárisok és jobbágyok által a fürdőben történt megveretését és szakál­lának megtépetését, a másik egy vétlen mernyei jobbágy megveretését sérelmez­te több mint két év távlatából. A perek Budán még 1438-ban is folytak, s mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom