Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai
Gergely fiával: Jánossal szemben, akinek officialisa 56 patai és poklosi jobbággyal nekik kárt okozott. 224 - Miklós 1424. december 13-án a királyi udvarban tett panaszt Szentgáli Jakab és Maróti István fia: János ellen, mert a Szentgál mellett fekvő pálfalvai birtokából 60 holdat elfoglaltak és Jakab hosszúági birtokához csatolták. A király Garai Dezső macsói bán, illetve Baranya megye útján rendelt el vizsgálatot és eljárást, amelynek eredményeképpen Miklóst viszszahelyezték az elfoglalt föld birtokába. 225 - 1444-ben Baranya megye szolgáltatott igazságot Miklósnak marcali Vajdafi Imre és Jakab ellenében bizonyos boldogasszonyfalvai hatalmaskodás miatt, 60 forint kártérítés megfizetésére kötelezve a bepanaszoltakat. 226 - 1444 végén királyi bírósági ítélet alapján a pécsi káptalan kiküldöttjének jelenlétében az e célra kirendelt királyi ember visszaiktatta Bakonyi István fiait: Jánost, Pétert és Istvánt Antimus Miklós ellenében a Baranya megyei Jakóháza és Bodorfalva birtokokba meg Radnótfalva birtok felébe. Ugyanakkor az eljárásnál jelen volt és felsorolt személyek eskü alatt vallották, hogy Miklós nemcsak az említett birtokokat nem adta vissza, hanem a Bakonyiaknak Szcntmihályban levő házát (domum ct curiam) is felégette, amivel nekik 4000 forint kárt okozott. A per még 1446-ban is folyt. 22 ' - 1446 végén Miklós tett panaszt Marcali Imre és János ellen, mert Bakonyi János nevű familiárisuk az ő kisfaludi Szondi László nevű familiárisát a fehérvári országgyűlést követően megtámadta, állatait elhajtotta s tőle több férfi és női ruhát elvett 60 forint kárt okozva, továbbá négy mernyei jobbágyát Kálmáncsehi mezővárosban fogva tartották 200 forintnyi kárt okozva; ezenkívül embereiket boldogasszonyfalvi birtokrészére küldték, akik jobbágyainak állatait, háztartási tárgyait (clenodiis domorum), férfi és női ruhákat elvittek 100 forint kárt okozva; a négy mernyei jobbágyot csak 48 forint lefizetése ellenében engedték szabadon; végül népeiket és familiárisaikat Mernye nevű birtokára küldték, ahol valamennyi jobbágyházat kifosztottak 1000 forint kárt okozva. A somogyi konvent által tartott vizsgálat a panaszt igazolta. 228 - Nem ismerjük a tárgyát annak a pernek, amelyet a pécsi káptalan indított Antimus Miklós és János ellen. 229 A tiszántúli birtokokban. 1433. március 22-én Miklós és János két panaszt is tett Rozgonyi István temesi ispán temesvári várnagya és familiárisai ellen. Az egyik szerint a Maros mellett fekvő Nagyfalu, Harmad, Rohonca, Szemlék és Veresmart nevű birtokrészeiket, a nagyfalusi vámot, 900 ménesbeli lovat, a Maroson levő malmokat és a Veresmartnál levő gázlót elfoglalták, nagyfalusi officiálisuktól 3 jó lovat, 300 sót, egy vasalt kocsit és egy hordó bort 13 forint értékben elvittek. A másik panasz szerint ugyanők 1430-ban nagyfalusi jobbágyaik termését learatták és el hordatták. A szekszárdi konvent két jelentése mindkét panaszt igazolta. 2,50 - Sajnos nem ismerjük a tárgyát annak a megegyezésnek sem, amely egyfelől Miklós mester, aki akkor csanádi alispán volt, másfelől pedig Csanád káptalani város polgárai és jobbágyai között a pécsi káptalan előtt létrejött és amelyet a csanádi káptalan 1435. szeptember 14-én kelt oklevelével jóváhagyott. 231 A testvérviszály. 1437. március 16-án Miklós egyszerre két panaszt tett testvéröccse: János ellen a nádori bíróság előtt. Mindkettő 1434-ben Márton napja körül történt hatalmaskodást tett szóvá. Az egyik egy szenyéri jobbágyának familiárisok és jobbágyok által a fürdőben történt megveretését és szakállának megtépetését, a másik egy vétlen mernyei jobbágy megveretését sérelmezte több mint két év távlatából. A perek Budán még 1438-ban is folytak, s mint