Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

hetett sor 1449. február 5-én nemes emberek közbenjöttével új birtokosztályra. Ennek értelmében Miklós Tapsony birtokot a várkastély helyével és felsorolt tartozékaival, továbbá ia Csanád, Bihar és Nyír megyei birtokokat kapta, míg Sziget vára Sziget mezővárossal és az ugyancsak felsorolt tartozékokkal Jánosnak jutott.

218 Nem véletlen, hogy a legtöbb fennmaradt adat Miklós különböző jogi ügyleteit mutatja be. Láttuk, hogy első közéleti tevékenysége is hatalmaskodással kezdődött Bács megyében, s az erőszak később is előfordult eszközei között. Ugyanakkor határvitái, birtokjogi perei is szép számban voltak. Valamennyi megszaporodott Zsigmond uralkodásának utolsó éveiben és egészen a század közepéig, vagyis Miklós haláláig tartottak. Az időrendnél többet mutat be, ha sok ügyet földrajzilag, illetve tárgyilag csoportosítva ismertetünk. A szenyéri, majd a szigetvári uradalom és a tiszántúli birtokok körüli peres ügyek után képet adunk arról a testvérviszályról, amely vagy tíz évig közte és öccse között dúlt, befejezésül pedig ismertetjük a Szobiak által ellenük indított több évtizedes pert. Az adatok töredékesek, nem engedik meg egy-egy ügy fejleményeinek végigkísérését, még a viszonylag sok oklevéllel képviselt Szobi-pernek sem ismerjük a jogi lezárását. E hiányosságok ellenére pusztán az esetek jellege és száma is jól mutatja a korszak viszonyait és benne Antimus Miklóst, ki - mint látni fogjuk - fiával és öccsével együtt a feudális anarchia e periódusának jellegzetes alakjaiként tekinthetők. A szenyéri uradalomban. 1436-ban Miklós panaszt tett Somogy megye hatósága előtt mesztegnyői Szerecsen Balázs fia: Péter ellen, mert az az ő két eddigi jobbágyát javaikkal és holmijukkal engedély, a terragium lefizetése és egyéb kötelezettségek teljesítése nélkül erőszakkal a saját egyházaseddei és mesztegnyői birtokária szöktette. A szolgabírói vizsgálat a panaszt igazolta.

219 - 1437ben a somogyi konvent előtt Miklós 25 nemes személlyel letette a fehérvári káptalan ellenében a Hédervári Lőrinc nádor által megítélt esküt. Minthogy a fehérvári káptalan nem volt egyik uradalom szomszédja sem, legfeljebb feltételezhetjük, hogy Miklós a káptalan hiteleshelyi tevékenységét akadályozta vagy más hatalmaskodást követett el ellene és ezért kellett magát eskütársakkal tisztáznia.

220 - 1437-ben Somogy megye hatósága előtt ismét panaszt tett, ezúttal Kisfaludi László fia: Mihály ellen, mert az ő biztatására Kisfarudi László másik fia: András és ennek két fia: György és Pál az ő szenyéri birtokának határain belül fekvő szántóföldek néhány holdját tiltakozása ellenére felszántatták, gabonával és takarmánynövénnyel bevetették, majd a termést levágva kisfaludi lakhelyükre szállíttatták. A szolgabírói vizsgálat ezt a panaszt is igazolta.

221 1444-ben Somogy megye közgyűlésén tett panaszt marcali Vajdafi Imre és János ellen, mert a török ellen vonult had visszatérte után familiárisaikkal Szenyér, Edde és Miklósfalva nevű birtokaira rontottak, egy szenyéri jobbágyát megölték, többet megvertek és megsebesítettek. Az alpereseket meg nem jelenésük miatt a megye elmarasztalta. Az oklevél hátlapjára írt feljegyzésből azonban tudjuk, hogy az alperesek tizedmagukkal letett eskü segítségével később tisztázták magukat.

222 - Egy év nélküli (1450 körűire tehető) csonka nádori oklevélből tudjuk, hogy Miklós és testvére: János panaszt tettek mesztegnyői Szerecsen György és Ferenc ellen amiatt, hogy Tapsony, Inke, Mórocfalva, Tikos és más birtokokon a zavaros időkben károkat okoztak.

223 A szigetvári uradalomban. Miklós még atyjától örökölt egy pert Alsáni