Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

adta vissza azokat Antimus Miklósnak. 20 ' 1 - Ez idő alatt, 1446-ban Űjlaki Miklós macsói bán Baranya megyei alispánja volt Haraszti Györggyel együtt. 200 Közéleti tevékenysége kapcsán, mint a fentiekben láthattuk, törekedett arra, hogy birtokait növelje, ez azonban nem járt sikerrel. Eredményesebb volt az a birtokgyarapító tevékenysége, amelyet családon belül a család elszegénye­dő (és feltehetően kihalás előtt álló) idősebb ágai birtokainak megszerzése körül fejtett ki. 1424-ben Dámján Tamás nevű unokájától és annak Péter nevű fiától, 1429-ben pedig Dámján Miklós nevű unokájának fiaitól: Lászlótól és Istvántól előnyös cserék révén megszerezte a szigeti uradalomba ékelt ősi birtokrészeiket. 206 Az ősi birtok sajátos „újraegyesítését" 1439-ben fejezte be, amikor Antimus idő­sebb fiának: Györgynek ugyancsak Miklós nevű unokájától szerezte meg az ősi részbirtokokat. 20 ' - Antimus Miklós megszerezte és a szigetvári uradalomhoz csatolta a Györgyfölde nevű földet is. Ez a föld Sziget és az Alsániak Pata ne­vű birtoka között Szigethez közelebb feküdt, s Alsáni János ajándékozta Mik­lósnak szolgálataiért 1435-ben. 208 Antimus Miklós zálogügyeiből arra következtethetünk, hogy inkább volt rászorulva a zálogbaadásra, mint amilyen mértékben maga vett zálogba birtoko­kat. 1433-ban Ládi Péter fiától: Jánostól zálogba vett 16 aranyforintért Szent­mihályban 6 telket, továbbá Ládon egy üres telket és ugyanott egy malmot a Hódos patakon. 20 " - 1434. június 13-án 150 aranyforintot vett kölcsön Kórogyi Fülpös özvegyétől Mihály napig, s ennek fejében Zsibót, Dánielelülése és Szent­mihály birtokokon levő részeit kötötte le zálogként. A kölcsönt megkésve, 1435. május 6-án fizette csak vissza. 210 - 1439-ben 40 arany forintért zálogba vette Szentkirályi István fiaitól: Páltól és Mátyástól a Somogy megyei Arad nevű bir­tokukat. 211 E birtok azonban tartósan birtokában maradt, s a szenyéri uradalom­nak része lett, majd annak sorsában osztozott. - 1444-ben 200 arany forintért zálogosította el tamási Vajdafi Henriknek Szentmárton, Újfalu, Drágosfalva, Köblös, Itmes és Kisfalu birtokokon levő részeit a szigetvári uradalomból. 212 ­Ugyanebben az évben Edde és Gyümölcsény birtokokon levő részeit pedig Per­neszy Pálnak zálogosította el 120 arany forintért. 213 - A Hunyadi-féle 144 5-1 köl­csönfelvételről és zálogbaadásról már a fentiekben részletesebben volt szó. ­1450-ben János öccsével közösen zálogosította el a tiszántúli Nagyfaluban levő részüket Fejéregyházi János deáknak, akitől pedig a váradi káptalan kívánta a birtokot átvállalni a szomszédság jogán. 214 Antimus Miklós birtokigazgatásának érdekes emléke az a levél, amely­ben 1434-ben arra kérte bátmonostori Töttös Lászlót, hogy egy jobbágyát enged­je hozzáköltözni. 215 Miklós és testvére: János 1435-ben a somogyi konvent előtt megosztoztak az örökölt birtokokon, ingóságokon és jövedelmeken, de erről csak a somogyi konvent 1435. május 4-én kelt oklevelének említéséből értesülhettünk. A konvent ugyanis saját jegyzőjének feledékenységét pótolva írásba foglalta az előzőleg le­zajlott birtokosztálynak azt az intézkedését, hogy a Szenyér, Edde és Tapsony birtokon termesztendő bor (a saját szőlőben s a jobbágyok és az idegenek sző­lőjében termett egyaránt) jövedelme az ajándékokkal együtt elfelezendő lesz. 216 A birtokosztály oly módon történhetett, hogy a birtokok egy része közös ma­radt, ia többit elfelezték. Erre lehet ugyanis következtetni János birtokainak 1447-i felméréséből is. 21 ' - A birtokosztály nem sikerülhetett a legjobban, de a testvérek között - mint látni fogjuk - más nézeteltérés is támadt, ezért kerül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom