Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

örökölhetett Tapsony és Tercbezd birtokokat a jelek szerint két fia egymás kö­zött felosztotta, mert 1394-től György, majd leszármazottai főleg Tcrebezdről ne­vezték magukat, míg János folytatta atyja Tapsonyi névhasználatát. 1 '' 4 A zálogban bírt Terpecet viszont feltehetően közösen birtokolták. - János esetében a köz­életi szereplés természetszerűleg kapcsolódott birtokszerzési aktivitással. 1397-től szlavón vicebán és 1398-ban már megkapja testvérével: Györggyel együtt a hűt­len Porkoláb Balázs valamennyi birtokát, elsősorban a Kőrös megyei Anyanó­cot.' ,J Szlavóniai birtoklására vonatkozóan azonban más adatunk nincs. Antimus két fia 1400-ban „kiérdemelte", hogy az 1368-ban fiúsított Fejéregy­házi Katalin az örökölt fejéregyházi, tikosi és vízvölgyi birtokait az első férjétől kapott zálogbirtokokkal együtt nemcsak második férjének: Szobi Domokosnak, sógorának: Szobi Bertalan országbírói protonotáriusnak, hanem nekik kettejük­nek is adományozza. 1 '' 6 Az adomány 1402-ben királyi jóváhagyást kapott 1 '" és ugyr.nebbcn az évben (a királyi jóváhagyás előtt) további fejéregyházi birtok­résszel és Kisfalud föld felével bővült. 1 '' 8 Az 1403-ban végrehajtott iktatás már valamennyi részbirtokra kiterjedt. 1 '' 9 Az Antimusok és a Szobiak közös birtoklá­sa azonban nem tartott soká. Szobi Bertalan ugyanis 1403 végén átadta György és János mestereknek meg gyermekeiknek Merke, Inke és Kerektó nevű bir­tokait és cserébe kapta a fejéregyházi, tikosi, vízvölgyi és kisfaludi részbirtoko­kat meg 1000 régi forint megfizetésére vállalt kötelezettséget. 100 Alig egy év múlva viszont Szobi Bertalan ezeket a fejéregyházi, tikosi és vízvölgyi részeket 400 (új) forintért eladta János mesternek. 151 1406-ban Szobi Domokosné minden eddigi intézkedését megváltoztatva birtokrészeit egyedül Antimus fiának: János mesternek adta és ezt tette férje ÍS. 1d2 Bizonyára ezt a sok fázisú ügyet volt hi­vatott lezárni az az iktatás, amelyet János mester e birtokrészekre a maga javára 1415-ben kért. 153 1400-ban a Tapsony közvetlen szomszédságában levő Szenyér birtokosa, Miklós fia: László utód nélküli halálával számolva Szenyér, Miklósfalva és Ed­de, valamint az Esztergom megyei Üny nevű birtokait Antimus fiára: János mesterre és örököseire hagyta. 154 Zsigmond ezt az intézkedését 1403-ban páten­sével/ 00 majd az 1405-ben lezajlott iktatás után 1406-ban privilégiumával jóvá­hagyta és János mestert e birtokokban megerősítette. 106 Zsigmond király (illetve a kancellária) 1412-ben értesülve Szenyéri László haláláról, birtokait le akarta foglaltatni, de János alnádor megvédte azokat, 107 majd Miklós nevű fiával együtt a birtokokra 1413-ban új iktatást kért és kapott. 158 1403 májusában János mester érdmeire való hivatkozással adományba kérte Kővágóőrsi (Batthyány) György fiainak: Lászlónak és Albertnek Bcnnek, Szabás, Ötvös és Atád nevű somogyi birtokait azzal az indokkal, hogy a hűt­len János esztergomi érseket támogatták. A tapsonyi birtoktól nem messze eső birtokokat Zsigmond király Tapsonyi János mester volt szlavón vicebánnak, test­vérének: Györgynek és György fiának: Ozsvátnak adományozta. 109 Az adományt azonban Batthány György özvegyének kérésére érvénytelenítette, de 1404. már­cius 9-én Szabás, Ötvös, a két Atád és Baráti nevű birtokait ismét a Tapsonyiak­nak adományozta, mert megbizonyosodott arról, hogy az özvegy és fiai a láza­dókat támogatták. 160 A birtokszerzési kísérlet végül is kudarcba fulladt. 1405. június 19-én Zsigmond a birtokokat visszaítélte a kiskorú Batthyány árváknak azzal az indokolással, hogyha anyjuk hűtlenséget követett is el, gyermekeit nem le­het megfosztani atyai örökségüktől. 161 Ezzel az ügy lezárult, amit a Tapsonyiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom