Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

Ozsvát egyetlen fiát: Miklóst 1439-ben ugyanaz a sors érte, mint 10 évvel előbb harmadfokú unokatestvéreit, Dámján dédunokáit.

122 ö is arra kényszerült, hogy ősi birtokrészeit átengedje a gazdagabb ágnak, Antimus fia János fiának: Miklósnak, aki atyjának elsőfokú unokatestvére volt. Miklós nehéz helyzetében a Sziget, Vásárosfalu, Somogyfalu, Boldogasszonyfalva és mindkét Hobol birtokokon, továbbá a malomfalusi révben levő részeit, valamint szigeti házhelyét minden tartozákukkal és haszonélvezetükkel 500 arany forintért eladta Miklósnak.

123 Csak a terebezdi birtok, ahonnan az ág magát nevezte és szomszédos birtokrészek maradtak meg neki. Ozsvát fia: Miklós volt Antimus fiának: Györgynek utolsó fiúutódja és birtokai a leánynegyed kiadása nélkül szálltak János fiaira: Miklósra és Jánosra.

124 Ozsvátnak két leánya is volt, Potenciána és Ilona. Előbbit Cziráky Tamás, utóbbit Zichy Benedek vette feleségül. A két leány a nekik járó leánynegyedet Terebezd, Merke, Kisinke és Kerektó birtokokból csak nehezen kapták meg és utódaik - Cziráky Tamás fia: Lőrinc és lányai, valamint Zichy Benedek leányának: Katalinnak férje: Térjék András és fiúk: Elek - sokat pereskedtek miattuk még a század utolsó évtizedeiben, sőt az 1500-as évek elején is.

1Jd így Zichy Benedek fia: Imre részt vett abban a tiltakozásban, amelyet a somkereki Erdélyiek kezdeményeztek 1464-ben Sziget várának és Tapsonynak tervezett elidegenítése miatt.

126 Antimus fia: János mester János mester volt Antimus fiatalabb fia, a család legmagasabb rangra jutott tagja és egyben szilárd vagyoni alapjának megteremtője. Nevével 1368-ban találkozunk először, amikor atyja a maga és fiai nevében zálogba vette a somogyi konvent terpeci birtokát.

12

' Minthogy 1364-ben György bátyjának neve először és egyedül szerepel atyjuké mellett, János születésének időpontját 1364. május 25. és 1368. január 22. közé tehetjük. Első önálló szereplése 1388-ból ismert, amikor Eresztvényi Miklós fiaival: Pállal és Jánossal simították el vitás ügyeiket.

128 Közéleti szereplésének kezdetétől ifjabb Garai Miklós familiárisa. Mint macsói bánnak 1389-ben segesdi alispánja,

129 tehát a tapsonyi családi birtok közvetlen közelében levő segesdi királynéi uradalomban viselte első közfunkcióját. Nem tudni, hogy nem sokkal ezután milyen módon keveredhetett főbenjáró ügybe, de 1393. március 21-én királyi kegyelemre volt emiatt szüksége.

130 Vétkeinek hullámai még egy év múlva sem ülhettek el, mert a királyi kegyelemlevelet 1394. szeptember 9-én átirattá a somogyi konventtel.

131 Garai Miklós bizalma azonban nem ingott meg benne, mert 1397. november 21-én szlavón vicebánja és körösi ispán.

1

'

2 Körösi ispánsága oly gyakran változik Zágráb megye ispánságával, hogy ezek párhuzamosságát kell feltételezni. Vicebánságának utoláó adata 1401. május 8-ról való.

133 Közéleti pályafutásában 1401 és 1404 között szünet következett be. Valószínűleg udvari szolgálatot teljesített, mert szerepel azok között, akik elfogadták Zsigmond, valamint Vilmos, Albert és Ernő herzegek kölcsönös örökösödési egyezményét.

13

'' 1403. október 20-án Zsigmond király Garai Miklós nádor közreműködésével (relációjával) megerősítette Antimus fia: János volt szlavón vicebánnak az utód nélküli Szenyéri Lászlóval kötött örökösödési szerződését,

135 de 1404. június 19-én már Antimus fia: János mester alnádorhoz, a királyi kunok bírájához intézi