Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

királyi jegyzőnek és a királyi gyűrűs pecsét őrzőjének leánya: Margit. Amikor felesége és ennek testvérei: Dorottya, Péter és György becsefalvi birtokukat elzálogosították, ehhez György is hozzájárult, sőt az ügy egy következő fázisában, 1382-ben apósának mind a négy gyermekét képviselte."

0 A család egyetlen férfi tagja, akinek nemcsak felesége keresztnevét, de apósát, sógorait és sógornőit is ismerjük. György mester tevékenységéről kevés adat maradt ránk. Atyja életében leginkább vele együtt szerepel, később pedig fiatalabb, de vicebáni, majd alnádori tisztséget elért öccse mellett játszotta a másodhegedűs szerepét. Itt csak olyan adataival foglalkozunk, amelyek önállóan, atyja illetve öccse nélkül mutatják be őt. 1385-ben Szakácsi birtok becslésénél a szomszédok között találjuk György mestert.

111 - 1394-ben megszerzi mezőlaki Zámbó Miklós egykori tárnokmestertől részben szolgálatai jutalmául, részben készpénzért Sitke birtokát és Segesd városában a piactéren egy kúriát. Ezekre 1395-ben a királynő által elrendelt iktatást, majd országbírói megerősítést kapott.

112 Megemlítendő, hogy Zámbó Miklós 1394. november 30-án saját pecsétje alatt kiállított oklevelében György mestert compater-ként említi. Nem tudni azonban, hogy e megnevezés mögött milyen konkrét családi kapcsolat rejtőzik. - György mester 1398-ban egyike volt azoknak, akik a hűtlenségből megtért Fanch Istvánért a pécsi káptalan előtt kezességet vállaltak.

113 Nem lehet véletlen, hogy ezekben az esetekben György mester a Terebezdi nevet viseli, míg ez időben öccse a Tapsonyit. Biztosra vehetjük, hogy valamilyen birtokosztály jött köztük létre az atyjuk által kapott és az oldalágak által nem örökölhető tapsonyi-terebezdi birtokokban. - Sajnos nem tisztázható az a homályos kérdés sem, hogy György mester miként részesült azokban a Ropolyújvári birtokokban, amelyeket János öccse 1403-ban kapott királyi adományba. Erről bővebben még az alábbiakban lesz szó. - Az egykor közös birtokok valamelyes elkülönítésére mutat az az adat is, amely szerint 1409-ben nagybátyjuk: Lanceus halála után György mester a reá szállt szigeti telket egy értékesebb telekért ráfizetés mellett elcserélte első fokú unokatestvére: Ferenc fiaival.

11

'' (Egyébként nincs adatunk arról, hogy mi lett a fiú utód nélkül elhalt Lanceus többi ősi birtokrészének sorsa.) György mesterrel utoljára akkor találkozunk, amikor a somogyi konvent 1417. január 17-én testvérével együtt beiktatta a véglegesen megszerzett Terpec birtokába.

115 Antimus fiának Györgynek három gyermekéről tudunk, Ozsvátról, Ferencről és Ilonáról. Ferenc és Ilona csak egy-egy alkalommal szerepelnek. Ferenc 1394-ben, amikor atyja megszerezte Sitkét Zámbó Miklóstól,

112 Ilona pedig 1403 decemberében, amikor atyja és nagybátyja birtokcsereegyezményt kötött Szobi Bertalan mesterrel.

116 Az egy-egy említésből biztosra vehetjük, hogy gyermekkorban haltak meg. Ozsvátról is atyja 1394-i birtokszerzése tartotta fenn az első adatot. Említve van az 1403-i birtokcsere okleveleiben éppenúgy, mint atyja és nagybátyja más birtokszerzéssel kapcsolatos okleveleiben. 1411-ben már biztosan nagykorú, mert nagybátyjával János mesterrel együtt már ő gyarapítja a szigeti uradalmat berencsi birtokrészek megvásárlásával.

11

' Nagybátyja nyomdokain haladva Garai Miklós nádor familiárisaként mint annak bírságbehajtója tevékenykedik