Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kanyar József: Népiskola Somogyban a XIX. század első felében (1806-1848)

A Kund Vince táblabíró és Bogyay Elek alszolgabíró 1939. július 5-1 táblás jegyzéke jól hasznosítható iskolatörténeti adatokat vett föl a megjegyzések rovatába, amelyek így önmagukban is sokat mondanak a számunkra, nemcsak a tanítók jövedelmére, de a tanítók iskolai végzettségére és a tanulók iskolába járási arányaira vonatkozóan is. A körzetben összeírt 21 helységben 17 iskola működött. A bennök tanító iskolamesterek javarészben dunántúli iskolákban tanultak (Csurgón, Kaposváron, Pécsett, Pápán, Keszthelyen, Sárszcntlőrincen. Kanizsán) 2-8 osztályt. Innen kerültek iskoláik abbahagyásával a tanítói állomáshelyekre. Csupán egyetlen tanítónak: a nagybajomi református népiskolában tanító Peti Sándornak volt debreceni végzettsége és a vámosi Sznopek Károlynak 4 deákiskolája és preparandiája Pécsről. Közülük csak a Táskán tanító Csonka József nem végzett semmifajta iskolát. Az iskolába járó és nem járó tanulók számadataira figyelve a körzetben megállapíthattuk, hogy télen 722 tanuló járt iskolába, az összes tanulók 53,52%-a, nyáron pedig a téli létszámnak mindössze csak a 21,19%-a (153), ami - még nagyjából - az előző század iskolába járási arányaival volt megegyező. Több helyütt olvashattuk, hogy egyetlen gyermek sem járt az iskolába (Vámos, Boronka). Táskán a fizetéstől való félelem miatt nem engedték a szülők a gyermekeket az iskolába. Az iskolába nem járt tanulók száma a körzetben 474 volt (53,13%). Az iskolaépületek és a mesterházak a körzetben - a legtöbb helyütt rossz állapotban voltak, nemegyszer dűlőfélben. Többször olvashatunk az iskolaház „kicsin" és alkalmatlan voltáról, mindössze csak két községben találtunk új iskolaházat (Varjaskér és Nikla), melyek közül Varjaskérben már cserépzsindely borította az iskolaház tetőszerkezetét. A 17 tanító közül 12 volt másodállásban nótárius (70,58%), sőt az egyik tanító két helység jegyzői teendőit is ellátta (Fájsz, Sörnye). A két egymástól elütő foglalkozás ellátása egzisztenciális jelentőségű volt a tanítók számára, hisz akár javadalmi földekben, vagy termesztvényekben, akár pedig pénzbeli szolgáltatásért látták el a nótáriusi szolgálatot: egyaránt szükségük volt a kiegészítő jövedelemre, amely 8-14-25-40 Ft között ingadozott, nemegyszer a községek 1/4 telke is biztosítva volt a számukra. Volt azonban olyan község is, amely semmit nem fizetett a jegyzői szolgálatokért (Vámos). A beszolgáltatott termékek közül - csaknem mindenütt - 10 font faggyút is (gyertyát!) adtak a jegyzői szolgálatokért. * * * //. körzet 1. DARÁN Y 4. Ref. 5. 100 fő 7. A) 1/2 telek B) a) 80 ft b) C) a) 80 ft b) 20 pm búza 20 pm rozs 20 pm csutás kukorica 4 szekér széna 80 kocsi tűzifa Minden tanuló fizet 1 csutás kukoricát. 1/2 kert is van. I. BARCS 4. Rk. <,. 80 fő 7. A) 1/2 telek ft-t és 2 fölüntő hold házhely és