Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kelemen Elemér: Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez (1881-1918)

ajkú községek iskoláira" 11 félreérthetetlenül más irányba próbálva terelni szo­katlan igyekezetét. Az elmondottak megerősítik azt, hogy az 1876-ben létrehozott népiskolai hatóságok jellegével, szerepével kapcsolatban már korábban kifejtett álláspontun­kat, hogy a közigazgatási bizottságra épülő helyi tanügyigazgatás sajátos közve­títője, esetenként valóságos hullámtörője volt az országos közoktatáspolitikai in­tézkedéseknek; következetesen a helyi igényekhez és érdekekhez igazította azo­kat. Ugyanakkor azonban - megnövedekett közigazgatási súlyával és fokozato­san kiterjesztett befolyásolásával - felfogott, leszerelt és szétzúzott minden olyan törekvést, amely a kialakult egyensúlyi helyzetet vagy a hivatalos művelődéspo­litika helyi értelmezését bármely irányból is fenyegette. Ez a politikai-igazgatási konstrukció megszabta a tanfelügyelőség mozgás­körletét, igazgatási és tartalmi tevékenységének kereteit is. Kovács Sebestyén Gyula huszonhárom éves (1869-1892) tanfelügyelői működése - a kezdeti évek tiszteletre méltó igyekezetét és ügybuzgalmát leszámítva - lényegében ennek a tudomásul vételét és a vármegyei közigazgatás rendjébe való maradéktalan és konfliktusmentes beilleszkedést jelentette. Ezt a kialakult rendet csak időszako­san zavarták meg az elkerülhetetlen személyi súrlódások, mint pl. Kubányi Ká­roly (1892-97) fentebb említett esete. Kubányi, a falusi néptanítóból lett tan­felügyelő egyébként a vármegyei tisztikar akarata ellenére került a betegsége miatt nyugdíjaztatását kérő Kovács Sebestyén Gyula helyérc. A közigazgatási bizottság eredetileg Habina Péter helybeli segédtanfelügyelő kinevezését szorgal­mazta, aki - megítélésük szerint - kifogástalanul helyettesítette a huzamosan tá­vollévő, beteg tanfelügyelőt. 1-. A koncepciózus és határozott fellépésű, a liberá­lis kultuszkormányzatot meggyőződéssel képviselő Kubányi, aki első tanfelügye­lői jelentését és programját nyomtatásban is közre adta, jelentésében félreérthe­tetlenül leszögezte az eötvösi elvekhez való ragaszkodását, s tevékenységét ­az ellene irányuló sorozatos sajtótámadások között is - ennek szellemében vé­gezte. Hont vármegyébe történő áthelyezése után a helyi hatóságok teljes bizal­mát élvező kaposvári gimnáziumi tanár, Beksics Ignác került a helyére (1897­99), akit azonban rövid hivatali tevékenysége alatt egyre súlyosbodó betegsége gátolt az érdemi munkában." Hamarosan bekövetkezett halála után utóda Gu­lyás Ferenc (1899-1912), volt fővárosi segédtanfelügyelő, akinek felkészültsége, szakmai alapossága és liberális politikai felfogása sok tekintetben Kubányha. emlékeztetett. Lelkiismeretes tevékenysége sok konfliktus forrása volt; gyakran céltáblája személyeskedő támadásoknak, különféle - egy ízben bírósági eljárás­sá fajuló - feljelentéseknek. Bár ezek alól tisztázza magát, az 1904-es, rövid ideig tartó távozása után (ekkor Pacséry Károly volt a megbízott tanfelügyelő) 1912-ben ismételten áthelyezését kérte, s Csongrád megyébe került. 1 '' A megüre­sedett állásra ekkor nevezték ki Gönczi Ferencet, aki addig Désen dolgozott mint tanfelügyelő. 1 ' Gönczi személyében nagy tudású, jól felkészült szakember került a somogyi tankerület élére, aki hivatali kötelességét pontosan, lelkiismere­tesen végezte, de a munkájával járó ütközéseket nem vállalta. Tanfelügyelői te­vékenysége mindinkább az előírásszerűen végzett adminisztrációra és látogatási tapasztalatainak tárgyilagos rögzítésére szorítkozott, s idejének, energiájának na­gyobb részét értékes néprajzi kutatásainak szentelte, tanfelügyelői látogatásait szerencsésen összekapcsolva néprajzi gyűjtőmunkájával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom