Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Kelemen Elemér: Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez (1881-1918)
ajkú községek iskoláira" 11 félreérthetetlenül más irányba próbálva terelni szokatlan igyekezetét. Az elmondottak megerősítik azt, hogy az 1876-ben létrehozott népiskolai hatóságok jellegével, szerepével kapcsolatban már korábban kifejtett álláspontunkat, hogy a közigazgatási bizottságra épülő helyi tanügyigazgatás sajátos közvetítője, esetenként valóságos hullámtörője volt az országos közoktatáspolitikai intézkedéseknek; következetesen a helyi igényekhez és érdekekhez igazította azokat. Ugyanakkor azonban - megnövedekett közigazgatási súlyával és fokozatosan kiterjesztett befolyásolásával - felfogott, leszerelt és szétzúzott minden olyan törekvést, amely a kialakult egyensúlyi helyzetet vagy a hivatalos művelődéspolitika helyi értelmezését bármely irányból is fenyegette. Ez a politikai-igazgatási konstrukció megszabta a tanfelügyelőség mozgáskörletét, igazgatási és tartalmi tevékenységének kereteit is. Kovács Sebestyén Gyula huszonhárom éves (1869-1892) tanfelügyelői működése - a kezdeti évek tiszteletre méltó igyekezetét és ügybuzgalmát leszámítva - lényegében ennek a tudomásul vételét és a vármegyei közigazgatás rendjébe való maradéktalan és konfliktusmentes beilleszkedést jelentette. Ezt a kialakult rendet csak időszakosan zavarták meg az elkerülhetetlen személyi súrlódások, mint pl. Kubányi Károly (1892-97) fentebb említett esete. Kubányi, a falusi néptanítóból lett tanfelügyelő egyébként a vármegyei tisztikar akarata ellenére került a betegsége miatt nyugdíjaztatását kérő Kovács Sebestyén Gyula helyérc. A közigazgatási bizottság eredetileg Habina Péter helybeli segédtanfelügyelő kinevezését szorgalmazta, aki - megítélésük szerint - kifogástalanul helyettesítette a huzamosan távollévő, beteg tanfelügyelőt. 1-. A koncepciózus és határozott fellépésű, a liberális kultuszkormányzatot meggyőződéssel képviselő Kubányi, aki első tanfelügyelői jelentését és programját nyomtatásban is közre adta, jelentésében félreérthetetlenül leszögezte az eötvösi elvekhez való ragaszkodását, s tevékenységét az ellene irányuló sorozatos sajtótámadások között is - ennek szellemében végezte. Hont vármegyébe történő áthelyezése után a helyi hatóságok teljes bizalmát élvező kaposvári gimnáziumi tanár, Beksics Ignác került a helyére (189799), akit azonban rövid hivatali tevékenysége alatt egyre súlyosbodó betegsége gátolt az érdemi munkában." Hamarosan bekövetkezett halála után utóda Gulyás Ferenc (1899-1912), volt fővárosi segédtanfelügyelő, akinek felkészültsége, szakmai alapossága és liberális politikai felfogása sok tekintetben Kubányha. emlékeztetett. Lelkiismeretes tevékenysége sok konfliktus forrása volt; gyakran céltáblája személyeskedő támadásoknak, különféle - egy ízben bírósági eljárássá fajuló - feljelentéseknek. Bár ezek alól tisztázza magát, az 1904-es, rövid ideig tartó távozása után (ekkor Pacséry Károly volt a megbízott tanfelügyelő) 1912-ben ismételten áthelyezését kérte, s Csongrád megyébe került. 1 '' A megüresedett állásra ekkor nevezték ki Gönczi Ferencet, aki addig Désen dolgozott mint tanfelügyelő. 1 ' Gönczi személyében nagy tudású, jól felkészült szakember került a somogyi tankerület élére, aki hivatali kötelességét pontosan, lelkiismeretesen végezte, de a munkájával járó ütközéseket nem vállalta. Tanfelügyelői tevékenysége mindinkább az előírásszerűen végzett adminisztrációra és látogatási tapasztalatainak tárgyilagos rögzítésére szorítkozott, s idejének, energiájának nagyobb részét értékes néprajzi kutatásainak szentelte, tanfelügyelői látogatásait szerencsésen összekapcsolva néprajzi gyűjtőmunkájával.
