Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században

A kamarai jelentésből teljesen eltérőek FEST V. i. m.-nak 1873. évi adatai, amelyek szerint egy mérföld köves út építése a kőszállítás hosszától függően országosan 40 ezer300 ezer frt között váltakozott. Az alsó érték azokra az utakra vonatkozott, amelyek közvetlen közelében voltak a kőfejtők (hegyvidékeken), míg a felső érték a kőlelőhelyektől többszáz km távolságra fekvő Alföld közepi területekre vonatkoztak. Somogyban ilyen szélsőségek nem lehettek jellemzők, becslésünk szerint csupán 70-180 ezer frt-os fajlagos költségszóródás jelentkezett. A kövezett utak évi fenntartása FEST V. szerint újrakavicsolás nélkül évente 1000-2000 frt között változott. „ . . . a vasutaknak folytonos szaporodásával a közutak menthetetlen elhanyagolása mindinkább észrevehető lesz. Azonban a vaspályák és közutak egymást ki nem zárják, sőt ellenkezőleg, egymást kiegészítik és egymással szoros kölcsönös összeköttetésben állnak . . . Minő fennakadásokat okoz tartós esőzés alkalmával az utaknak hetekig tartó feneketlen állapota? Mily tömérdek áruk maradnak gyakran a vasútállomásoknál hetekig összehalmozva, és mennyi áru romlik el a raktárak elégtelensége miatt? Minő menthetetlen módon lesz a vonós marha kínozva és minő idő és munkaveszteség származik abból, hogy a fuvarosok csak késedelmesen tudnak a feneketlen úton haladni? (S. K. I. J. 1872-74. p. 42.) „Bármely nagynak mutatkozik is, első pillanatra azon költség, mely a nagyon elhanyagolt közutaknak gyökeres javítására kívántatik, úgy mindazonáltal az olyanszerű javítás lenne, mely egyszer eszközölve, csakhamar bő gyümölcsöt teremne, mivel egyrészt az ország adóképessége emelkednék, másrészt pedig a vasutaknak az adandó államsegély kevésbülnc." (S. K. I. J. 1875. p. 82.) A közmunkára vonatkozó legfontosabb törvények és rendeletek a XIX. sz. közepén : - az 1844. évi IX. tc, - a m. kir. helytartótanács 1862. évi 71.700. sz. utasítása, - a közmunkaügyi és közlekedési miniszter 1867. évi 8709. sz. rendelete. (Részleteket lásd HIERONYMI KÁROLY: A közlekedés. - Ráth Mór Pest, 1869. 36. p. - c. munkájában.) S. K. I. J. 1876-1879. p. 138. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése - a továbbiakban P. K. I. J. - a kerületét képező Baranya-, Somogy- és Tolnavármegyének, továbbá Pécs szab. kir. városnak általános gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól az 1882. évről. Pécs, 1883. Taizs, p. 168-169. P. K. I. J. 1889-1896. Somogy Vármegye térképe. Készítette Gönczy Pál. 1884. Somogy Vármegye térképe. (Csánki D. szerk.: Somogy vármegye monográfiája melléklete. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. é. n.) Ezzel a felosztással szemben a kortárs HIERONYMI Károly („A közlekedés" - Ráth Mór Pest, 1869. p. 36.) szerint a császári kormány 1850 után a következő kategóriákba sorolta az utakat: ,.a) Álladalmi utak (1867 után országutak), amelyeket az országos kincstár terhére építettek és fenntartottak. b) Megyei utak, amelyeket kizárólag közmunkával és közmunka megváltásból eredő pénzekből építettek és fenntartottak. c) Községi utak, amelyeket községi munkaerővel építettek és fenntartottak, ez az országos közmunkának a felét képezi." A szabadságharc előtt tulajdon szerint csak két útkategóriát ismertek: a) a megyei utakat és b) a magánutakat (amelybe a kamarai kincstári utak is tartoztak). 1844-ben ugyan megszövegeztek már egy törvényjavaslatot az „országos utak" irányának és sorrendjének meghatározásáról, továbbá megépítésükről, de törvény akkor nem lett belőle. Megyei Híradó (a továbbiakban M. H.) 1894. 3. sz. adatai. A kozmákról és vámokról szóló 1908. évi új törvényjavaslat az akkor érvényben volt közúti törvény 6 osztályával szemben 4 osztályba kívánta sorolni az utakat, úgymint állami út, törvényhatósági út, járási út, községi út, és meg akarta szüntetni a vasúti hozzájáró utak, valamint a magánosok, társaságok, ill. szövetkezetek által a közforgalom céljaira létesített közutak önállóságát (KÖZL. ÉVKÖNYV az 1908/1909. évre. Szerk.: Szatmári Mór. - Wodianer F. és Fiai, Bp. 1909.) A törvényjavaslat megvalósításáról nem tudunk, ugyanis 1909 utáni évtizedekben továbbra is voltak hozzájáró és magán, ill. társasági utak, viszont járási utakról semmilyen későbbi forrásban nem esik szó. 310 kgys. sz. SmL. 19791