Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században
21. Mappa Generalis Regni Hungáriáé. - Archiducis Palatini Joannes de Lipszky 1806. Orsz. Széchényi Könyvtár Térképtára (a továbbiakban : O. Sz. K. T.) 22. Strassen = Karte des Königreiches Ungarn 1832. - Köziek. Múzeum Archívuma 1260,966. sz. A jelmagyarázat fordítása KELEMEN Béla: Német-magyar nagyszótár, Athenaeum Bp. 1929. alapján történt. 23. Baranya Vármegye Földabrosza. - Készítette Koczián József megyei tiszti mérnök. Felvétetett 1838. Esztendőben. MTA Dunántúli Tud. Int. Térképarchívuma, Pécs. 24. Post und General Charte des Königreiches Ungarn . . . nach Lipszky's Charte auf VI Blättern sorgfährig reducirt von Edmund Zuccheri, Wien, bey Artaria und Compag 1848. (Carte Générale des du Royamus de Hongrie . . . réduite d' après la grande Carte de Lipszky per E. de Ziccheri, A Vienne cher Astoria et Compagnie 1848. - Közlek. Múzeum Archívuma 17/960. sz. 25. Magvarország . . . földképe. Kiadták: Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel, 1847. O. Sz. K. f. TM 6213. sz. 26. Az 1844. évi ,,Közhasznú Esmeretek Tára" így határozza meg a „tsinált út"-at: „Ezen név alatt értődik áltáljában véve minden mesterségesen készült, középütt egy kevéssé magasabb, mindkét felől illendően lejtős és felárkolt, kővel kirakott vagy nem kirakott, 28-36 lábnyi szélességű út, akár csupán csak földből, akár pedig kővel készült legyen l 8 " —^ , 27. a) Rajztérképe a Somogyvármcgyében használatban levő és javallott új postautaknak, Siófoktól és Szigetvártól Iharosberényen át Nagykanizsáig, Szemestől Szigetvárig és Ladtói Iharosberényig. Vörös László tiszti földmérő 1836. - Sm. L. T. 480. b) Szabályozási terve a Kaposfőtől Kutason keresztül Csurgóig és Kutastól Felsősegüsdön keresztül Inkéig menő országutaknak. Vörös László tiszti földmérő 1836. - Sm. L. T. 466. c) Gyöngyös, Lad, Patosfa, Hatvan, Apáti országút-térképe 1833. - Sm. L. T. 468. d) Szentpál, Porrog, Szentkirály, Csurgó-i postaút-terképe. - Sm. L. T. 469. e) Rajzképe Marcalitól Kaposvárig vezető postaútnak. - Sm. L. T. 472. f) Helyszínrajz az Igáiból Pusztabonnyáig tervezett útvonal ábrázolására. - Sm. L. T. 506. g) Rajzképc Somogy megye VII járásra felosztott területének. Készítette Vörös László, Somogy megye Főmérnöke 185oik év Május havában. - Sm. L. T. 376. 28. BERECZK Sándor: Kaposvár 1425-1925. p. 123-127. A megyeszékhellyel való kapcsolattartás javítása érdekében végzett útépítéseket és javításokat HOSS József (A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948. c. munkája, p. 207.) adatai alapján SIMONFFY E. i. m. p. 252. ismertette. Ezek szerint: - „1826-ban kiszélesítették a kaposvár-szigetvári utat. (Ekkor még Szigetvár volt a megye legnépesebb települése.) - 1825-ben megrövidítették a Zselicbe vezető utat. (A Kapós berkét átszelve, Kaposszerdahelyen át Szenna felé új utat építettek.) - 1844-ben kezdték meg a Kaposvárról Marcaliba vezető út kiépítését, valamint megjavítottak két rövidebb utat, nevezetesen a kaposvár-gálosfait és a kaposvár-kaposfürcdit." 29. Nem mehetünk el szó nélkül az útépítések időpontjának bizonytalansága mellett. LÓCZY 1. i. m. szerint ugyanis - a 25. sz. jegyzetben leírtakkal ellentétben - az alábbi szakaszokat építették ki kövesúttá: 1840- ben a keszthely-szigetvárit, 1841- ben a kaposvár-gödreit, 1844-ben a kaposvár-marcalit, összesen 250 km hosszúságban és ily módon négy év alatt több szilárd burkolatú út épült, mint a következő öt évben. Figyelemre méltó még az a megállapítása is, hogy a felsorolt útépítések következtében megyénkben az 1840-es években a szilárd burkolatú utak hossza mindössze 100 km-rel volt rövidebb, mint az 1890-es évek közepén. Ennek a megállapításnak azonban több minden ellentmond. Mindenekelőtt a korabeli és valamivel későbbi egyéb források (CSORBA József: Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1857, p. 59., FÉNYES Elek: Magyarország leírása. II. rész. Magyarország részletesen 1865.) anyaga, amelyek tanúsága szerint sem az 1840-es években, sem a Bach-korszakban nem köveztek le annyi utat, hanem nyilvánvalóan fokozatosan köveztek le az 1890-es évekig 349 km hosszúságban utakat. Vagy lehetséges volna, hogy a már lekövezc:r utak egy részét tönkremenni, sárba süllyedni hagyták, és ezáltal ezeket később
