Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században

és Szigetvár közötti kapcsolattartás visszaesése. Kétségtelen, hogy a Zselic már korábban is természetes akadályt képezett a két nagy település között, ezért a kapcsolat sohasem volt erős közöttük. Üjkeletű gyengülése viszont minden bizonnyal azzal hozható összefüggésbe, hogy Szigetvár egyre jobban a szomszédos megyeszékhely, Pécs gazdasági és kulturális vonzásába került. FÉNYES E. 1865-ben írt országismertetőjében

!/ már nem fordul elő a postaút kategória, és az utakat a HANZÉLY J. által ismertetetthez hasonlóan, de attól azért egyúttal különbözve is, fenntartójuk alapján különbözteti meg. Megnevezései aligha lehettek hivatalosak, inkább egyéniek. Somogy megye útjai közül első helyen a mohács-letenyei „birodalmi országutat" említi (amely megegyezik a más, későbbi forrásokban varasd-pécsinck nevezett úttal), majd az „országos útvonalak" kategóriájából felsorol tizenkettőt. Eszerint a kiegyezés körüli időkben tehát megyénknek összesen 13 fontosabb útja volt (j. ábra). Közülük rejtélyes a „kaposfő-kadarkút-barcsi országos útvonal kadarkút-barcsi szakasza, mivel ilyen út sem korábban, sem később nem volt. Ha ugyanis Kadarkúttól D felé Istvándinak tartott az út, akkor onnét tovább Ny-i irányban meg kellett hogy egyezzen a szigetvár-heresznyei út Istvándi-Tarnóca közötti szakaszával. Nem világos az sem, hogy mit értett FÉNYES E. a komárváros-siófoki út alatt, hiszen a régi postaút Balaton menti, boglár-siófok-fehérvári szakasza ekkorra már a használhatatlanságig tönkrement. Alig fél évtizeddel később, 1869-ben adták ki az állami utak térképét" és az országos posta-közlekedési térképet. Utóbbi

39 a posta továbbítására kijelölt és egyéb utakat tartalmazza az alábbi részletezéssel 8. ábra): „- Posta út, melyen személy, málha és levél közlekedés létezik; - Posta út, melyen csak málha és levél közlekedés létezik; - Posta út, melyen csak levél közlekedés létezik; - Posta út, melyen rendes posta menet nem létezik és csak külön postáktól vagy stafétáktól használtatik; - Összeköttetési utak." Ezekből az útfajtákból Somogy megye területén hiányzott a harmadik, amiért a 7. ábra jelmagyarázatában eggyel kevesebb a kategóriák száma. (Az egyszerűbb megnevezés kedvéért első-, másod- és harmadosztályú postautakról, valamint összekötő utakról beszélek a továbbiakban.) A FÉNYES E. által ismertetett úthálózattal egybevetve szembeötlik az eltérés. Nem arról van szó, hogy az „országos" úthálózatnál szűkebb volt a postaúthálózat, hanem az az érdekes, hogy az országos hálózathoz nem tartozó uta^ kon is szállítottak postát, viszont nem vették igénybe a teljes országos hálózatot. Annak belátása mellett, hogy a kétféle úthálózatnak nem kell szükségképpen egybevágónak lenni, mégis kételyem támadt a tekintetben, hogy vajon éppen az igényesebb szállítóeszközöket (pl. delizsánszokat) közlekedtető, illetőleg a gyors közlekedésre törekvő posta valóban képes volt az országos utak közé nem sorolt, feltehetően még csak nem is karbantartott földutakat használni? (Ha csak nem gondolok arra, hogy a posta a mellékutakon még egyszerű kétkerekű kordékat is használt - amint arra VÖRÖS K. volt szíves felhívni a figyelmemet.) Nem tartható kizártnak annak a lehetősége sem, hogy FÉNYES kimutatása korántsem volt teljes. Ezt a gyanút elmélyítette bennem a mezővárosok berajzolásakor nyert kép. Elképzelhető-e ugyanis, hogy egy sereg mezővárosunkat, közöttük olyan jelentőseket, mint a XVIII. sz. végétől gimnáziummal rendelke-