Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században
zásuk szükségessé vált. Leghamarabb ment tönkre a zselici puha homokkő, sok kifogás merült fel a Szászvár környékéről szállított mészkővel szemben is. 15 A mecseki mészkövek közül a bükkösdi és megyefai vált be. Legjobb, a legellenállóbb a Balaton északi, akkor még Zala megyéhez tartozó partját koszorúzó tanúhegyekből származó bazalt volt. Megyénk déli részében általánosan elterjedt a drávai eredetű bányakavics fedőanyagként való használata. Amennyiben az alap nélküli leszórt kavicsréteget időről időre nem pótolták, az ilyen út gondozás híján néhány évtized alatt földút minőségre degradálódott. Ebből a körülményből viszont az következik, hogy egy útvonal minőségi, rendűségi kategóriája belátható időn belül visszafelé is változhatott. Az árnyaltabb képhez az is hozzátartozik, hogy az út rendüségét nem mindig minőségétől függően állapították meg. Amint arra még részletesebben kitérünk, az utak későbbi rendűségének megállapításában nagyobb szerepet kapott a nekik szánt funkció, mint azok tényleges műszaki állapota. Amikor tehát olyan térképet szerkesztünk, amelyen az utakat kiépítésük ideje szerint különböztetjük meg, ajánlatos mindig az első kiépítésük idejét feltüntetni, hiszen ugyanazt az utat többször is átépíthették. Az utak átépítésének, rekonstrukciójának idejét sohasem szabad összekeverni az út kiépítésének, vagyis földútból kövesúttá építésének idejével. A gazdasági-társadalmi élet súlypontjainak, központi településeinek területi elhelyezkedését, áthelyeződését nyilvánvalóan bizonyos időbeli fáziseltolódással követte a közlekedési hálózat, így az úthálózat hierarchikus szerkezetének átrendeződése. Az tehát természetes, hogy az úthálózat textúrája és nyilván egyes utak nyomvonala is változik nagyobb időszakokon belül. Mindezt figyelembe véve sem lehet azonban hitelesnek elfogadni a térképekről rekonstruálható összes változást, nem szabad a szerkesztés és rajzolás meglepően durva hibáit a változás jelenségének rangjára emelni, mert azok alapul szolgálhatnak hibás következtetésekhez. 2. A postaforgalomra orientált úthálózat a vasútépítések előtt Abban a korban, amikor még vasutak nem léteztek, de már a területi munkamegosztás fejlődése a közúti közlekedést igényelte, és amikor már a központi hatalomnak érdekében állott a rendszeres postaforgalom bonyolítása, amely viszonylag biztonságosan lehetővé tette levél és csomagküldemények továbbítását, sőt személyek szállítását, a továbbra is elhanyagolt kereskedelmi utaknál nagyobb jelentőségre tettek szert a postautak, ezek alkották a jó néhány középkori elemet is tartalmazó úthálózat gerincét az 1850-60-as évekig. HANZÉLY L.-nak az 1810. évi úthálózatot bemutató térképvázlata rendkívül elnagyolt, megyénkben mindössze két utat tüntet fel, a Pécsről Szigetváron és Berzencén át Nagykanizsára tartót és a Székesfehérvárról Siófokon, Túron, Marcalin át Berzencéig vezető, ott az előbbi útba torkollót. Ezek közül 1790ben még csak az előbbi szerepelt postaútként, az utóbbin a postaforgalom megindítását akkor kérelmezték a megye rendjei. 1,1 Ebből a tényből kiindulva tévesnek kell minősíteni LÓCZY I. i. m.-nek azt a megállapítását, mi szerint az 1783. évi térképen látható kaposvár-öreglaki út a „Balatont kísérő postaúthoz" kapcsolódott.
