Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai

János mester felesége, leányági utódai és kisfia: Balázs János mester feleségéről, mint a családba került asszonyok többségéről, igen kevés adat maradt ránk. Házasságuk a századforduló körül lehetett, mert Borbála asszonynak 1402 márciusában még csak egy lánya van. Összesen 2 leányt, majd 3 fiút szült. Nemcsak gyermekeivel törődő anya volt, amit mutat az az adat, hogy 1412-ben familiárisaival és jobbágyaival megtámadtatta a királyi embert és a pécsi káptalan kiküldöttjét, akik a Szentpéterieket be akarták iktatni Sudalaka birtokába. 182 Az első leányról: Margitról csak 1402-ből és 1403-ból van adatunk, a második leányról: Kláráról pedig csak 1403-ból. 183 A családról 1464 körül ké­szült genealógiai táblából azonban tudjuk, hogy az egyik lánynak somkereki Er­délyi Antal, a másiknak pedig Batthyány Albert volt a férje. 184 Minthogy Batthyány Albertnek feleségét Klárának hívták, 18,1 Margit férje volt Erdélyi An­tal, aki 1423-ban követte János mestert az alnádori tisztségben. 186 Amikor az 1460-as években a családi vagyon veszélybe került, Margit asszony két fia: Erdé­lyi Miklós és István tiltakozást jelentetett be a székesfehérvári keresztes kon­vent előtt Sziget várának és a tapsonyi részbirtoknak elidegenítése miatt, továb­bá eltiltatta Antimus Jánost és Lászlót (nagybátyjukat és első unokatestvérüket) ezek elidegenítésétől. 18 ' Ebből arra is lehet következtetni, hogy Margit asszony annak idején nem kapta meg leánynegyedét és az anyai részt. Feltehető viszont, hogy Klára asszony ilyen jellegű vagyoni kérdései férj­hez menetelekor rendeződtek és ezért ilyen tiltakozásra sem neki, sem fiának nem volt szüksége. Amikor a szenyéri uradalmat Vesaki Perotus 1482-ben meg­vásárolta, Batthyány Albert fiának: Andrásnak fia: Boldizsár (Klára unokája) Alapi András fiával: Istvánnal együtt ugyan ellenmondott az iktatásnak, de ez csak Baráti birtok vonatkozásában történt. Az ellenmondás alapja tehát nem a leányági, hanem a szomszédjog volt. Ezt mutatja az is, hogy az Antimusokkal rokonságban nem levő Alapi István (anyja Batthyány Margit) is ellenmondott. 188 János mester és Borbála asszony 3 fia közül a legkisebb: Balázs nem ér­te meg a felnőtt kort. Mindössze kétszer említik atyja egy-egy birtokügyleténél 1417-ben és 1419-ben. 189 Miklós és János nevű fiaik viszont a 15. század közép­nemességének érdekes képviselői lettek. János fia: Miklós és utódai Miklóst, János első fiát 1407. október 6-án említi először a csanádi káp­talan oklevele a szemlékházi birtokvásárlás kapcsán. 190 Nem sokkal előbb szü­lethetett, mert különben atyja bizonyára befoglaltatta volna a régen várt fiú ne­vét abba a királyi privilégiumba, amelyet a Ropolyújvári birtokok biztonságos birtoklása érdekében 1406. április 16-án kért. 191 Miklós követte atyját a közéleti szereplésben, de kevesebb sikerrel. Ser­dülő fiatalember, amikor részt vesz Ozorai Pípó havasalföldi hadjáratában mint annak familiárisa. Az erről fennmaradt adat nem a legkedvezőbb színben mu­tatja be a fiatalembert. 1424. október 27-én a Szörény vár alatti táborban be­vallotta urának, hogy az ő emberei hatalmaskodtak a had megindulásakor Szi­lágyi László és Keresztúri István Bács megyei birtokain, ahol beszállásolva vol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom