Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

október 26-a között, tizennyolc esetben szolgabírói hivatalos ügyeit, tizenkilenc alkalommal a megye által rábízott feladatokat, kivizsgálásokat végezte. Tizenhét esetben panaszügyeket vizsgált ki, négyszer pedig adóügyeket intézett a járása községeiben. Háromszor több napos kiszállás után, igénybe vette a megyei fuvart és két alkalommal pedig nem volt kideríthető: milyen jogcímen szállíttatta magát, illetve beosztottjait. Ezenkívül egy-egy alkalommal bűnügyek kivizsgálását tiszti széki összejövetelt, számadás ellenőrzést, illetve utcanyitási helyszínelést végzett. 1846-ban hetente legalább két alkalommal volt távol lakhelyétől, a Marcali melletti Kisgombától. így érthető, hogy a kortársi visszaemlékezések, a nép között forgolódó és igazságot tevő, fiatal szolgabíróként emlegették Noszlopy Gáspárt. A szolgabíró hivatali kötelességei közé tartozott az évnegyedéves megyegyűléseken való részvétel. Az 1846. április 30-i megyegyűíés után augusztus i-én és november 2-án tartottak megyei közgyűlést. Az utóbbiról hiányzott ugyan Noszlopy, távollétében azonban több ügyet bíztak rá. Az augusztus i-én kezdődő megyegyűlésen Czindery László főispán elnökölt, s ezen 865 napirendet tárgyaltak.

11 A több napig tartó gyűlés délutáni és esti órái, a megye gazdagabb földbirtokosainak nem okozott különösebb megterhelést, de a fiatal tisztviselőknek, így Noszlopynak is, jelentős kiadásába került. A megyegyűlésen a kerületébe tartozó helységek panaszainak a kivizsgálásait és az elmaradt adók behajtását neki kellett referálni. Korábbi megbízatásként már jelentette, hogy a böhönyeiek adóhátralékát a helyszínen megkísérelte a megyei számvevővel s a helyi elöljárósággal tisztázni, de az adó „.. . hátramaradásra nézve tisztába jönni nem tudott." A megyegyűlés további vizsgálatot rendelt el.

12 Ugyanekkor beszámolt a szenyéri adóhátralék okáról. Kérte a megyei közgyűlést, mivel nemrég hatalmas tűz pusztított a faluban, „. . . tartozásuknak lefizetését ez év utoljáig elvárni kegyeskedjék."

11 Intézkedett a megye megbízásából a Csehországból elköltözött 15 család Mesztegnyőn és Hosszúvizén való letelepedése, illetve az adónyilvántartása ügyében, miután a katonai nyilvántartásukról a hadseregparancsnokság 1846 végéig még nem intézkedett.

14 A nemesdédi lakosok panaszát is kivizsgálta. Véssey Miklós földesúr ugyanis elzárta erdejében a falusiak által használt utat és ezért hatalmas kerülőt kellett tenniök. A törvényes eljárás a földbirtokosnak adott igazat, amit a megyei közgyűlés tudomásul is vett. A polgári peres ügyekben a Szabó testvérek hagyatéki osztozkodását is neki kellett felülvizsgálnia. Ezenkívül egy szőlőbirtok, egy hagyatéki per és egy végrehajtás ügye bízatott rá. Az ügyvédi meghatalmazások hivatalbóli elismerése is a szolgabíró elé tartozott.

17 A hadseregből megszökött Farkas Antal szakácsi katonát is kerestette, illetve fel nem találása esetén a községből az 50 forintnyi megjelölt összeg beszedését rendelte el a közgyűlés.

18 Blazsek Antal elbocsátott katona és Ambrus József meghalt katona halotti bizonyítványát kellett hivatalból még a hozzátartozókhoz eljuttatni.

10 A megyei közgyűlés ugyanekkor elhatározta, hogy a fő és az alszolgabírók kötelesek előfizetni az Esztergomban megjelent Rendek-féle Tanítási-mód című könyvre.

20 Az őszi hónapokban Noszlopy Gáspár, a mindennapos hivatali teendők mellett, valamennyi községét meglátogatta. Ellenőrizte az adókönyvek vezetését, és az adókivetési aránytalanságok megszüntetésére tett utasításokat. Megtekintette a közmunkákat és a közmunka kötelezettek összeírását ellenőrizte.

21 Az évvégi adószedés napján, 1846. október 30-án Nemesviden jelent meg községeinek