Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai
nyilván könnyen elviseltek, mert időközben busásan kárpótolódtak a Ropolyújvári birtokokkal. János mester bizonyára tovább szerette volna kerekíteni a Tapsony és Szenyér körül kialakuló birtokcsoportot, amikor 1411-ben ellentmondott Gordovai László fia: László és fiai iktatásának. Nevezettek ugyanis királyi adományba kapták a hűtlen mesztegnyői Szerecsen Mihály (János fia) eddei és agárosi birtokrészeit. Az ellenmondások nádori megvizsgálása során azonban János mester a pertől visszalépett, így ez a birtokgyarapítási kísérlete is eredménytelen maradt. 162 - János 1417-ben Sávolyi Tódor fia: Péter fiának: Gywke (dicti) György fiával: Simon pappal kötött megállapodást. Simon pap hatálytalanította azt az intézkedését, amellyel Középtikos és Bujád nevű birtokait, továbbá Saul, Fövényed és Bő birtokokon levő részeit átengedte Gosztonyi Györgynek és Kovácsi Péter deáknak, mert ezek nem szerezték meg részére az ígért javadalmat, majd e birtokoknak kezén levő harmadrészét János mesternek mint osztályostársának engedte át. 163 A sauli, fövenyedi és bői birtokrészek ügyében János mester perbe keveredett a királyi különös jelenlét bírósága előtt Gosztonyi Györggyel és a Kovácsiakkal. E per befejezése érdekében Zsigmond király János mester kezdeményezésére 1418. november 23-án Padovából külön parancsban utasította Jakab mestert, az e bíróság előtt folyó ügyek diffinitorát. 164 A per eredményéről nincs adatunk, de a továbbiakban ezek a birtokrészek nem jelennek meg a tapsonyiszenyéri birtoktest részeiként. A család almamelléki ősi birtokainak kiegészítése is tudatos birtokgyarapítási törekvésre mutat. János mester, felesége: Borbála és Margit nevű leányuk 1402-ben a Szenterzsébetiekkcl együtt zálogba veszik Bakócai Pétertől zsibóti, kislegeri, örvényi, hosszúsági, szalászói és gyüdi részbirtokokat 1400 kis forintért az ősi birtokok közvetlen szomszédságában. 16ü Ez azonban mint a legtöbb zálog nem jelentett tartós birtoklást. - A család helyzete szempontjából meghatározó volt a birtokadomány, amelyet János mester 1403. október 30-án kapott a királytól. A Nápolyi László pártjára állt és így hűtlenségbe esett Ropolyújvári István és János (Tamás fiai) birtokait kapta meg János mester az ugyanakkor szerzett érdemek fejében. 166 A Somogy és Baranya megye akkori határát jelentő Almás patak két oldalán 17 birtok, birtokrész illetve falu, továbbá 5 csanádi, 3 bihari és 5 szatmári birtokkal kiegészítve többszöröse lehetett annak a birtoknak, amelyet János mester eddig magáénak mondhatott. E több megyére kiterjedő adománybirtokok iktatása több királyi parancsra több hitcléshely által történt, ami természetes. Feltűnő azonban, hogy párhuzamos iktatások is történtek részben kizárólag János mester javára, részben pedig az ő és testvére: György részére is. 1G/ Ezt a szokatlan megoldást azzal lehet magyarázni, hogy Jánosnak ekkor még nem volt fia, ezért biztonság kedvéért bátyját is beiktattatta, akinek fia már serdülő korban lehetett, hogy a birtokok a családban maradjanak. Feltételezhető viszont, hogy mindkét iktatás okleveleit magánál tartotta arra az esetre, ha fia születnék, aki egyedül is örökölhetett volna, ha a külön iktatásról szóló oklevelet érvényesítik és a közös iktatását megsemmisítik. - A Ropolyújvári vagyon birtoklása azonban nem volt zavartalan, mert az azokban való háborgattatás miatt János alnádor 1407. június 2-án panaszt tett a királynál, aki megparancsolta a nádornak, az országbírónak, bírói helyetteseiknek, valamint minden egyházi és világi bírónak, hogy a hűtlen Ropolyújváriak és Mindszentiek birtokainak ügyében ne merészeljenek ítélkezni. 168
