Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Laczkó András: Sárközy István arcképe

Megyei Könyvtár Évkönyve. Kaposvár, i960. Feldolgozását így kezdi: „István úr azonban már akkor nevezetes volt gyönyörű könyvtáráról. (. . .) látta a német és francia remekírókat békés egyetértésben, pedig a Rajna sem folyt közöttük. Ott fehérlettek az alispán úr kedvenc latin költői is, Vergiliustól kezdve egészen Paligeniusig, kiknek műveiből egész lapokat tudott idézni a tudós alispán." I. m. 36. 4. Az idézetek mindegyikét a Naplóból vettem. A levéltárban B 1174 szám alatt xerox másolat van. I. m. 78. ;. Bessenyei György - mint ismeretes - 1782-ig Bécsben dolgozott, a testőrségből 1772-ben kilépve a protestánsok ügy vivőjeként kapott állást. Sárközy így is eljuthatott hozzá. 6. Napló 93-94. 7. Széchenyi Ferenc marcali kastélyáról ezt jegyezték fel: „A vármegye területén élénk irodalmi élet keletkezik. A főúri kastélyok egy-egy gócpontjai lesznek a közszellemnek, hol a vármegye előkelőségei, írói, tudósai összejönnek, hogy arról tanácskozzanak, mit tehetnének a nemzeti művelődés emelésére. Ilyen központ volt gróf Széchenyi Ferenc marcali és somogyvâri kastélya..." Somogy vármegye. Szerk.: Csánki Dezső. Bp. é. n. 236-237. 8. Napló 102. 9. Bán Imre és Julow Viktor közös könyve (A debreceni diákirodalom a XVIII. század fordulóján) sok példát hoz a kollégiumi szókimondó, obszcén versekre. Az alapállás tekintetében szembeötlő a hasonlóság. Napló 114-115. 10. A Mindenes Gyűjteménybe küldött találós mese: Búsul ha kimenvén a városból hallja a Lovas Katona mert fél kárát vallja Dc halladván tovább annyira szereti hogy ha nem halhattya érte bu követi A rejtett szó: A magyar nyelv nevét hat lábokra tette Dianna s Apolló-Annya ugy nemzette Hogy ámbár Bellona szoptatta helyette de nevét egy betüt váltván annak vette Ne csudáld hogy ily szép s okos nemzetsége Mert Cato s Helena magyarba vérsége E két szó versemnek minden mestersége Abból egésszlen áll s zárja ennek vége. Sárközy természetesen feloldotta a rejtvényeket: Napló 107. 11. Visszavonulása után kapta meg az áhított consiliarius címet a királytól - saját feljegyzése szerint - teljesen „ingyen"! Vö. Sárközy Imre: A nadasdi Sárközy család története. Bp. 1906. 69. 12. Napló 3. 13. ..Némelyek fognak agyarkodni azért, hogy verseiben a magyar gavallérokat és dámákat annyira mcgillete, hogy a tisztelet küszöbén ebben általhágott" - írja Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása Ajánlólevelében. Bp. 1957- '4- A hajó-toposzhoz Hal' 1er János: Hármas históriája bő anyagot szolgáltatott. 14. Napló 10-13. 15. A literatúrai jelenségek eszmeáramlatok felöli, filozófiai megközelítésének fontosságáról írja Szaudcr: „A kutatómunka színvonalemelésének, eredményesebbé tételének föltétele tehát, hogy azt a filozófiát, amely ellen az egyházi ellenállás fölsorakoztatja érveit, kifejtsük a vallásteológiai burokból, és időszerűsége fokán igyekezzünk meghatározni . . . " Szauder József: Az Estve és az Álom. Bp. 1970. 32. 16. „A magyar műveltség századokon át sziget-műveltség volt: a magyarsághoz és műveltséghez egyaránt hü kis közösségnek elszórt szigetvilága az egyre növekvő idegenség tengerében. Csak a XVIII. század vége felé kezdődött meg a komolyabb üzenetváltás . . . " Keresztúr y Dezső: Horváth Ádám poétriái közt. In: Péterffy Ida: Horváth Ádám levelezése ,,poétriáival". Zalaegerszeg, 1973. 7. 17. Napló 16. 18. L. Lonkay Antal: Olvasókönyv felsőbb tanodák használatára a Szent-István-Társulat megbízásából. Pest. 1855. 58.