Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Laczkó András: Sárközy István arcképe
zet is mutatja). A Hol-mi negyedik darabjának vaskos kéziratkötete hosszabb ideig lehetett birtokában, mert a csurgói gimnázium könyvtárában őrzött eredeti példányban sokhelyütt látszik kezenyoma. (Egyes dalokról kimutatta, hogy hol olvashatók, illetve Horváth melyik könyvében tette közzé már azokat. Végül is így zárja le megállapításait: „De ezekből sem abban - t. i. a harmadik darabban - L. A. -, sem máshol fel nem találtatnak igen sok darabok.") A kéziratos mű - könyvtárának sok más értékével együtt - adományozás útján került a csurgói kollégium könyvtárába . . . Sárközynek a fentebb idézett éles bejegyzése minden bizonnyal Horváth halála vagy elköltözése utáni, mert amíg egymáshoz közel laktak, gyakran találkoztak, eszmét cseréltek, versekre replikáztak, s újabb irodalmi kapcsolatokat építettek. Nagybajomi munkálkodásuk egy irodalmi kör alapvonalait sejteti, különösen azután, amikor ide érkezett Csokonai Vitéz Mihály . . . „Kedves Csokonyaim!" Vitéz Mihályt Horváth Ádám mutatta be Sárközynek, s ma már közhelyszerűen gyakran emlegetett tény, hogy azután közel egy évig vendégül látta. Mindenképpen fontos ennek rögzítése, de ,a hangsúlynak ezután az inspirációk kimutatására, a helyi hatások alatt született művek felderítésére kell kerülni. Aligha mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Sárközy ekkoriban - feleségével együtt! ritka szenvedélynek hódolt, Rousseau-t olvasott. (így hivatkozhat az említett Blumauer magyarításában, illetve az ahhoz készített „feleletében" a francia gondolkodóra.) Csokonai sokféle hatást hozott magával Debrecenből, amelyek a nagybajomi bibliotéka egyes darabjait forgatva megújultak, eleven tartalommal telítődtek, köztük nyilván az is, amit Rousseautól ismert. Sárközyvel a könyvei között sokszor együtt töltött idő kitűnik egy későbbi levélből: „Mikor lessz az Urnák vacatioja? látogasson meg még egyszer s nézze meg az én szobámat mely azon a helyen emelkedett fel mint emlékezeti oszlop hol legelőször ültünk mindőn egymást láttuk a Kertbe. Nézze meg minemű progresszust tettem a Könyv Collectióba is - a propos - csak azt az egy könyvet bánom a Sárközy János Bátyámnak, hogy el-vitte az Ur melybe a nevezetes rosszak közt Chartach is le rajzolva volt - bár igen ide való volna. A többi már Csurgón van." 5 ' 1 Ennek következtében (valamint a Horváthtal folytatott eszmecserékkel) megéledhetett JeanJacques írásainak hatása Csokonainál, s így épült 1799 májusi ódája, a jövendőlés az az első oskoláról Somogyban Rousseau-i gondolatokra. Ezen túlmenően is volt a könyvekhez való viszonynak kapcsolatukban meghatározó szerepe. A nagybajomi szobában látottak ösztönözték Vitéz Mihályt arra, hogy - tanári munkájához - épp Sárközytől kérjen segédkönyveket (például a földrajzi ismeretek oktatásához). Mielőtt azonban erre sor kerülhetett volna, a vendéglátó és Csokonai egyaránt részesei voltak a megyét lázba hozó eseménynek, gróf Széchenyi Ferenc főispáni beiktatásának. Vitéz Mihály erre - minden bizonnyal Sárközy és Horváth Ádám együttes rábeszélésének eredményeként - írt egy köszöntőt, amelynek kinyomtatásához a nagybaj omi nemes - a vármegyén keresztül - anyagi segítségrt adott. Közös munkálkodásuk szemszögéből ennél lényegesebb, hogy az így szerzett élmények visszacsengenek a Dorottyában. A vígeposz értelmezése, illetve a somogyi farsangi szokások oldaláról nem elhanyagolható adalékokat tar-
