Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Laczkó András: Sárközy István arcképe

Áldott légy az Urnák Tc is jó munkássá dolgozzál! mert nintscn Serénységcd mássá Teneked pedig éltedre vigyázzon Szép-Ernő s Böltsesség palástya ruházzon Fel fedezett Szived Igazság Napjának Tárgya légyen s vissza térő Sugarának Áldott lény háromszor - Szent Számba - kivánnya A ki életedért semmiét nem szánnya''

0 A témában ott volt egy erőteljes költemény lehetősége, hiszen a beszéd és a törvény évszázados küzdelem eredménye (erre Sárközynél alig van allúzió). Egy-egy eltalált metafora jelzi csupán, hogy az első felbuzdulás után dolgozni kellett volna még az Emlékezet oszlopán, hogy megfeleljen a híradás nagyságrendjének. Itt is - mint a napló sok más darabjánál - a forma rántotta vissza, a túlságosan gyakori tizenkettes sor, a kimódolt szórímek. Ugyanakkor néhány bejegyzés tanúsága szerint, költői ötletességben nem volt mindig hiánya. Ebből a szempontból jó, s a modern lírai törekvések oldaláról is értékelendő az Igali processus. A téma valláshoz kötődő, de a megoldás (a címen túl) függetlenedik ettől: Szil, Atala, Patalom, és Kapoly Attsa Döröcskc, Zieh, Magyarod, Adánd, Andots, Bálványos, Apáti, Bábony, Berki, Bathe, Falu-Hidvég Bonnya Csornával Göllc, Gyalány, Juth, Igal, Kér, Koppány, Kára, Karáddal Köttse, Megyer, Nágots, Kőröshegy, Ráksi, Szamárdi, Büssü, Fonyo, Szárszó, Kereki, Kiliti, Fiad, Endréd, Tabb, Pula, Miklósi, Szorosad, Szóllád, Torvay Atáddal Német-Egres, Mosdós Sághvárral vége Berényel Kiknek Mosdóssal véget vet Szabadi. Punctum. Az utóbb idézett ugyan nem, de a korábbiak egyértelműen bizonyítják, hogy a jó értelemben vett filozofálás életeleme volt Sárközynek. Erőteljes gondolatiság és tágítás hatja át műveit. Tudós írónak mondhatjuk, hiszen még az ő gyakorlatában sem különült el a szépliteratúra és az erudíció fogalma. A francia gondolkodók művei a 18. század végén gyorsan terjedtek, Helvetius, d'Holbach olvasása Európa szerte különösen megélénkült. Kimutatták már, hogy hatásuk műveik egy-egy részletének következménye volt, d'Holbach filozófiáját szkeptikussá fanyalították, derűjét pesszimisztikus színezésű tragikum váltotta fel, rezignációt láttak benne a halál és halhatatlanság klasszikus kérdései előtt. Könyvei a Dunántúlon is terjedtek, Kant Kritik der reinen Verriunft)êcv&\ együtt. Innen Kis János írt olyan értelemben Kazinczynak, hogy nem Szókratész, nem Krisztus, hanem Helvetius és Voltaire filozófiája uralkodik a lelkeken. A széphalmi mester pedig épp Sárközynek vallotta meg, hogy szereti az „Istenség ideája nélkül is tiszteletre méltó filozófusokat."

42