Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kanyar József: Népiskola Somogyban a XIX. század első felében (1806-1848)

szobájában 66 fiú és 49 leány szorongott. A lehangoló látvány arra ösztönözte a püspököt, hogy 25 ft-os adományával azonnal operatív segítséget nyújtson a plé­bánosnak. De volt olyan falu is (pl. Bakonyszentlászló), amelyben a falusi kon­dás házát adták át tanítás céljára, Felsőőrsön pedig a kocsmaházat, amelyben a gyerekek az „agyagos földön ültek". Az iskolák felszereltsége még mindig szegényesnek volt mondható. A mi­nimális berendezéseket egy asztal, egy szék, egy dobogó, egy hivatalos iratok szekrénye, egy térkép és néhány pad képezte, sokhelyütt még ezeknek a nagy ré­sze is hiányzott. Bár Aka község a gazdagabbak közé tartozott, mégis mindössze csak 17 db magyar, 12 db német olvasókönyv volt a birtokában, valamint egy bibliai és egy történelmi tankönyv, egy „erkölcsügyelő" vezérkönyv, egy Istenhez vezető gycrmekkalauz és a Hármas kis tükör egy példánya. Ezen felül csak egy magyar és egy német betűtábla, egy fekete tábla és két szék képezte az iskola felszerelését. Az iskolába járó gyermekek télen ruhátlanok voltak, főképp a lábbelihi­ány volt igen aggasztó, nyáron pedig dolgoztak. Nyáron mindössze csak azokat engedték iskolába, akik dologra alkalmatlanok voltak. Az iskolába járást - még ekkor is - a szülők a gyerekek tetszésére bízták, akik a szülői közöny következ­tében igen hiányosan jártak az iskola falai közé, egy-egy napi megjelenést hét­számra való elmaradás követett. Az iskolalátogatás elégtelenségének a jelentő­sége eléggé általánosnak volt mondható még ezekben az esztendőkben is, ame­lyen tulajdonképpen sem a pénz, sem pedig a munkabírság nem tudott segíteni. A tanítás hétköznap 8-1 o-ig, délután pedig 13-15 óráig tartott. A tanév rendszerint november elejétől tartott március 20-ig, vagy április 21-ig, illetve Szentgyörgy napig. Ahol a kegyúr nem adott fát az iskolának, a tanulók vittek - főképp télen -egy-két vágott fadarabot az iskolába. A gyermekek reggel ének­szóval mentek a misére és párbaállítva vonultak hazafelé, amikor is „dicsértes­sék" kezdetű kórusban köszöntötték a falu öregeit. Az iskolalátogatás aránya néhány községben már kedvezően alakult: A község neve A tanulók száma Rendszeresen járnak "0 Borzavár 145 95 65,51 Bakonyszentlászló 135 127 télen 94,07 és és 59 nyáron 93.70 Dörögd 80 60 75,00 Berénd 100 80 80,00 Városlőd 190 160 84,21 A népiskola tantárgyai - általában - az alábbiak voltak a vizsgált idő­szakban: abc, olvasás (betűismerés és foglalás, olvasás nyomtatásban és írásban), írás (nehezen ment pad hiányában!), számvetés a 3-as reguláig (ebből nagyon kevés volt az előmenetel), természettudomány, földrajz, helyesírás, bibliai isme­retek, katekizmus, imádság és énektanítás (e tárgyakra jutott a legtöbb idő!). Né­hol magyar és világtörténetet is tanított a tanító, képzettségének és érdeklődésé­nek megfelelően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom