Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

Puszta (kovácsi), Vasad (Vasas) Vértes, Szakácsi elnevezésű helyeket. A Balaton déli partján található Fonyód (Fonó), Szántód (Szántó), Nyest (a nyesttel adó­zók). A harmadik tömb Kaposvár környékén a Tászár (Acs), Fonó, Kovácsi (Rinyakovácsi), Márcadó, Szücsi(?) és szerintünk a zselicségi Disznó (óvóföld) - Apátii5. A többiek elszórtan, illetőleg főképpen a segesdi királynéi birtokon ta­lálhatók (Udvarnak, Csatártó, Halászi). (3. rajz). Somogybán tehát kétségkívül három tömb figyelhető meg: 1. a várispánság (Somogyvár közelében és környékén (5 helynév) 2. a Balaton déli partján (3 helynév) 3. Kaposvár környékén (4-5 helynév) 4. a segesdi királynéi ispánságlhoz tartozók (3 helynév). Az első csoporthoz tartozó Alchi, Alcb település Somogyvártól nem messze ászaikra feküdt. 1230, 1331-ben és 1335-ben említik. Utóbb papja, János is szerepel.46 A Kaposvár környékén, a Bárdudvarnok mellett fekvő somogyi vár ácsainak a földjével, valamint a Tászár, Teszér (Ács) településével együtt a Somogyvár melletti Ács (Álcs, Álcsi), a somogyi várhoz tartozó áosokra vo­natkozik. Ezt még külön erősíti, hogy Szer ászlón (ma Bárdudvarnok) - az 1268- as ítéletlevél szerint - ugyancsak somogyi vár)obbágyok laktak (szerintünk ki­rályi udvarnokokkal együtt).47 A Somogyvárboz tartozó ácsok és más népek így többnyire csoportosan éltek. (4. rajz) A Vasad (Vasas)48 helynévvel jelölt települést Öreglaknál, a malomárok­tól keletre, a Vasad pusztától északra emelkedő dombokon kereshetjük. 1230- ban, 1333-1335 között említik először. 1364-ben, illetőleg 1482-ben Wasad-ként szerepel. 1426-ban papjáról is tudunk. 1492-ben plébániaegyháza a Szent De­meter tiszteletére van szentelve49 A Somogyvártól pár száz méterre északnyugat­ra fekvő Vasad településben a somogyi várhoz tartozó Vasas (vascipóval szol­gáló, vasműves) települést fedezhetjük fel. A közelében fekvő Kovács (Kovácsi, Pusztakovácsi) 1370-1410-ben fordul elő. 50 A második tömbhöz (Kaposvár- Bárdudvarnok közelében) tartozó Kovácsival51 (Kowáczy) a somogyi várhoz tartozó kovácsok települését határozhatjuk meg. Ugyanakkor nagyon fontos adat, hogy Somogyvár közelében, Gamás falutól délre fekvő Vitya puszta kör­nyékén (ugyancsak a somogyi várjobbágyok területe mellett) szerepel a királyi kovácsok földje is62. Ezek szerint Somogyvár környékén a kovácsolás, a vasmű- vesség mindenképpen különleges, kiemelt és fontos szerepet kapott. S ha ehhez vesszük a Györffy György által emlegetett Vértes-t (Somogyvár és Fájsz mel­lett,53 akkor a vasfeldolgozásnak a fegyver, a vért, a pajzs készítéséig történő több fázisát is rögzíthetjük a Somogyvár környéki helynevekben. (S hogy miért éppen a megyeközpont, Somogyvár közelében súlypontozódnak a vas, illetőleg a fegyvergyártáshoz kapcsolódó helynevek, azt a későbbiekben kívánnánk kifej­teni. (4. rajz) Mellesleg jegyeznénk meg, hogy az ugyancsak Somogyvár közelében sze­replő Kölked (ma puszta), a szakácsok, köztük a királyi szakácsok szolgáló te­lepülése.54 A Somogyvártól távolabb, a Balaton partján, illetőleg a Kaposvár kör­nyékén fekvő szolgáltató falvakból, a Szántó, a Fonó és a helynévben nálunk nem szereplő Szöllős emelhető ki. A szolgálónépek között a „szántók, a szöllő­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom