Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

}8. Curtis, udvar, „udvarnak” népe szerepel 1427-ben Segesd, a királynéi ispánság mellett. A curtisok, udvarok szolgáltató népe volt kezdetben az udvarnak. A 15-14. század fordulóján már földet művelő szolgálónép (Heckenast i. m. 1970. 128., 150.). Helynévi felhasználásával kapcsolatban Kristó Gyula: Névtipölógiánkból. A településtörténeti kutatás módszerei. Veszprém 1974. 56.

59. Györffy i. m. 1977. 454.

40. Uo. 455.

41. Megfontolva az 1971-es nagyvázsonyi, illetőleg az 1975-as veszprémi tudományos tanácskozások helynevekkel kapcsolatos észrevételeit...

42. Müller i. m. 1975. 59—40.

45. Heckenast i. m. 1970. 22. terra carpentariorum, Álcsi és Pusztakovácsi.

44. Györffy i. m. 177. 445., 445-446. Kercseliget és Nagyberki között. (SFN. 155/127, 147, 165, 102.)

45. Zselici Disznóóvóföld (Györffy i. m. 1977. 448.)

46. PRT. I. 700 (Erdélyi László: A pannonhalmi főapátság története. Bp. 1902.) Csánki Desző: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp. 1894. (Továbbiakban: Csánki II. 1894.) 586., Heckenast i. m. 1970. 22. Lengyeltóti, Gyugy, Tárd és Pettend vidékén feküdt. (Békefi i. m. 1907. 88.) Papja negyven kis dénárt fizet. 1466-ban, 1485-ban és 1488-ban Alch-iként szerepel (Molnár i. m. 1975. 227-228.)

47. 1201-ben terra carpentariorum civilum ... a somogyi vár ácsainak földje (Heckenast i. m. 1970. 90.), valamint Csánki i. m. MVV. 367. (Szomajomban, Bárd-Udvarnokon) 1268-ban udvarnokok szerepelnek. (Csánki i. m. MVV. 568.)

48. Müller i. m. 1975. 54. szerint magyar személynévből képzett korai helynév Öreglak- Vasad, Somogyvár közelében.

49. Békefi i. m. 1907. 117., valamint Molnár i. m. 1975. 226-227., PRT I. 700. szerint Wo- sod villa.

;o. Heckenast i. m. 1970. 107. (Kowachy, Kovach) a határában szerepel Kölked várbirtok, (Csánki i. m. MVV. 566.)

51. Heckenast i. m. 1970. 115.

52. Gamás 1218-1261-ben a királyi udvarnokok földje (Monumenta ecclesiae Strigoniensis). (Szerk. Knauz Nándor Strigonii 1874-1882. 1. 218-219.) 1261-ben IV. Béla oklevele szerint Vitya három részből állt: a királyi kovácsok, a királyi csőszök és a somogyi várjobbágyok földje szerepel egymás mellett.

55. Kürtös és Pusztakovácsi szomszédságában.

54. A Kölked várbirtok környékén fekvő Szakácsit, a királyi szakácsok későbbi dinasztiáit adó helyét nem is említjük.

55. Györffy i. m. 1977. 505.

56. A Törökkoppány melletti Koppányszántó és más alapján a Fajsszal kezdődő fejedelemkori berendezésre is gondol (Uo. 438-439). László Gyula szerint a szőlőkultúra a kései avarkorban jelentős volt a Kárpát-medencében., A magyar szőlőkultúra tehát nem null-pontról indult, hanem a helyi előzményeket folytatta.

57. Somogy nagyon fontos bortermő vidék volt . . . Pest az egyik jelentős piaca a somogyi boroknak. (Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén. (Levéltári Évkönyv 3. 1972.) Szerk. Kanyar József. (Tavábbiakban: Kubinyi i. m. 1972.) 29. Somogybán a szőlőtermelés már korán kimutatható ... az itteni szőlőmunkások, kapások budai szőlőbirtokosok is lettek (Uo. 27, 32), Maksay Ferenc szerint. (Benedek-rendi gazdálkodás Tihanyban a XIII-XIV. századi struktúra változás idején, Levéltári Évkönyv 3.) Szerk. Kanyar József, Kaposvár 1972. (Továbbiakban: Maksay i. m. 1972/3.) a szőlőmívesek a 13. században szolga állapotúak, de mivel a leghelyhezkötöttebb foglalkozást űzik, így a többiekhez képest megbecsültebbek is.

58. Csánki i. m. MVV. 432.

59. 1240-ben az Ung-falu melletti új ültetésű szőlők után a király elengedi a csöböradót. Békefi i. m. 1907, 195.)

60. Somogyvár környéke tele van szőlőbirtokokkal, illetőleg a szőlőmívelésre vonatkozó adatokkal. (Molnár i. m. 1975. 225-228.)

61. Bónis György: A somogyvári formuláskönyv. Regeszták (Kézirat, KÁL. tulajdona). (Továbbiakban: Bónis i. m. Formuláskönyv) 7-8.

A vetahidai pálosok Somogyvár határában, a Közép-Nyest nevű hegyen levő szőlőjüket 1523. dec. 21-e előtt Fejér Imrének eladták. Tulajdonképpen szőlőt cseréltek, mi41