Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
szerezték be a véleményüket. Gyeney György plébános Zselickisfalud, Töröoske és Zselickislak tanítóiról adott bizalmas információkat. Az ő besúgása alapján tartóztatták le és ítélték el Horváth Géza töröcskei tanítót.94 Petracsek Béla föld- birtokos pedig Bódis József hedrdhelyi tanítót adta a katonai hatóság kezére.95 Gróf Hoyos Miksa németladi földbirtokos például a főszolgabírónak tudomására hozta, hogy . . Balázsi segédjegyző határozottan kommunista s ebbeié nézeteinek ismételten is 'nyilvánosan kifejezést adott, tőle telhetőleg istápolta a kommunisták uralmát az egész vonalon és minden vonatkozásban.”96 A letartóztatásokat segítette a közlekedés teljes katonai ellenőrzése. Augusztus 14-én 157/1919. .szám alatt, Török alezredes megparancsolta az alárendelt egységeknek, hogy a .,. . . politikailag gyanús, az izgatás gyanúja alatt álló, vagy egyáltalában politikailag kétes egyének utazását szigorúan ellenőrizni kell.” Utazni osak a vármegyei katonai parancsnokság engedélyével lehet. „Vidéken tartózkodó hasonló egyének megbízhatóságát mindenkor az illetékes főszolgabírói és községi elöljáróságnak kell igazolni.”97 A letartóztatásokat elsőként a környékbeli falvakban a csendőrök és a tevékenységüket kiegészítő ún. kisgazdák, azaz a vagyonos parasztság soraiból kikerült polgárőrök végezték. Kaposváron augusztus 15-ón Fábos százados a vármegyei kormánybiztosnak jelentette, hogy a „. . . kaposvári kisgazdákból városi polgárőrség megalakult, a szolgálatát már a mai napon megkezdte.”98 Kezdetben a tömegesen letartóztatott vöröskatonákat, a falusi munkástanács-tagokokkal együtt a Baross laktanyába zárták be. Innen, az első kihallgatás és megkínzás után, a katonai nyomozóba vagy a törvényszék fogházába vitték őket. Kaposváron az eddigi ismereteink szerint az első politikai letartóztatás, amely írásos formaságok szerint 1919. augusztus 7-én történt, Farkas János (1882— 1919) igali járási közigazgatási megbízott őrizetbevétele volt. A törvényszéki fogház fogolytörzskönyvébe a 419-es sorszámmal vezették be az adatait.99 Farkast, Szalma István, Kaposvár város Munkástanácsának volt elnöke és három nap múlva Tóth Lajos követte a börtönbe. Tóthot Gyékényesen emigrálása közben fogták el és hurcolták Kaposvárra. A fogolytörzskönyvben a 419. sorszámmal kezdődő nyilvántartottak az 500-as sorszámig hiányoznak. Az ekkor beszállított több, mint nyolcvan letartóztatott kivétel nélkül a Tanácsköztársaság résztvevője, funkcionáriusa volt. Az 1919-es fogolytörzskönyvben a 419-105 3 szám közötti letartóztatottak közül csupán 146 fő volt köztörvényes bűntettes, míg 488 főt a Tanácsköztársaság alatti szerepléséért tartottak fogva. Latinra Sándort augusztus 12-én, a rendőrség emberei tartóztatták le és kísérték a fogházba. Itt, az 556-os fogolytörzskönyvi számot kapta és a 16-os cellába zárták.100 A városban a katonai nyomozók, hivatalos néven hírszerzők, ezenkívül több tucatnyi letartóztatottat őriztek a Fő u. 14. szám alatt. A rendőrség, a csendőrség, valamint a különféle katonai egységek, így az ún. karhatalmi századok is külön fogdákkal rendelkeztek, ahol a lefogott munkásokat, parasztokat őrizték. A legkegyetlenebb kínzásokat a katonai nyomozóban szenvedték el a letartóztatottak. A kihallgatást mindig megelőzte a foglyok bántalmazása, verése, amit a tisztek az alagsorban, illetve a pincében végeztek. A megye katonai parancsnoka augusztus derekától Kovács Antal (1871-1947) pécsi alezredes lett. Kovács magának tartotta fenn a jogot a letartóztatások elrendelésére, amit fiá325
