Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Borsa István: A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei (Második, befejező közlemény)
berrel kiküldték János pap szerzetest, akik ellenmondás nélkül beiktatták Jánost, Györgyöt, Miklóst és Ozsvátot Therpecz birtokba. Hártyán, függő pecsét selyemzsinórjával. - EKM 27-5-4. (DF 236 587.) II8. 1417. augusztus 10. (3. die termini, ti. in quind. Jacobi) A somogyi (de Symigio) szent Egyed monostor konventje jelenti Zsigmond királynak, hogy a Thapson-i Anthknus fia: János mester, valamint Thamasy-i néhai János vajda fiai: László és Herricus közti ügyben kiadott, kötelezettségvállalást tartalmazó parancsára (litteras obligatorias) Zenthgyergh-i Bálint mester nádori jegyzővel kiküldte két szerzetesét, két János nevű papot, hogy a parancsban leírtakat hajtsák végre. Ezek visszatérve jelentették, hogy Jakab ünnepének 15. napján (aug. 8.) kiszálltak Lad birtokra, ahol a felek által felvonultatott döntőbírák (arbitri) hosszú tárgyalás után határoztak. Ennek értelmében Kisasszony ünnepének 10. napján (szept. 17.) a Lad-i plébániatemplomban János mester egyedül tegyen esküt, hogy emberei nem vittek el 500 forint értékű árut (rebus venalibus) János vajda fiainak Gyugyes nevű birtokáról, László és Herricus pedig arról, hogy az ő embereik nem vittek el 400 forint értéket János mester ZenthMarton nevű birtokáról. Minthogy a felek azt közölték, hogy jobbágyaik egymásnak károkat okoztak, a választott bírák elrendelték, hogy a felek válasszanak 4-4 becsületes nemes (probos et nobiles) embert, akik Bertalan napja előtti vasárnapon (aug. 22.) menjenek János mester ZenthMarthon nevű birtokára és kérdezzék ki a jobbágyokat kárukról és a tőlük elvitt dolgok arányában ítéljenek esküt és ugyanezt tegyék másnap a Vajdafiak Hedreh nevű birtokán, egyszersmind jelöljék ki az eskü időpontját; a választott személyek vegyék figyelembe, hogy egy közember (homo popularis) az ország szokásai értelmében csak 100 dénárnál nem nagyobb érték felől tehet esküt. Minthogy a felek azt is közölték, hogy János mester egyik jobbágyának csecsemőjét (infans) megölte a Vajdafiak embere, akiknek viszont egyik jobbágyát János mester emberei verték meg és hurcolták el, a döntőbírák úgy határoztak, hogy a Vajdafiak által kijelölt ember a kitűzött időpontban válasszon ki János mester ZenthMarton-i jobbágyai közül tetszése szerint 10 személyt, akik viszont a Vajdafiak Vysnye birtokán válasszanak ki 10 személyt, s ezek azután az ügyben tartsanak vizsgálatot. Ha úgy találják, hogy a csecsemőt és a jobbágyot megölték, akkor a felek a vizsgálat 15. napját követő vasárnapon a ZenthMarton-i plébániatemplomban 12 forintot fizessenek engesztelésül az egyháznak, s a bírák a jobbágy megsebesítése és megve[rése ügyében igazságot] tegyenek. Minthogy János mester egyik jobbágynőjét (iobbagionissa) a Vajdafiak emberei megsebesítették, s állapota válságos (de vitaque eius dubium esset), a döntőbírák a jognak megfelelően [döntöttek], s úgy határoztak, hogy a Vajdafiak 106 forintot fizessenek készpénzben János mesternek Mihály napja [nyolcadán] (okt. 6.). Ha a felek a fenti határozatot nem tartanák meg, Mihály nyolcadán a király előtt [tartoznak megjelenni], Alul rongált papíron, hátlapjára nyomott pecsét darabkáival. - EKM 65-1-8. (DF 238 189.) 119. 1418. november 23. (in dementis), Padova (in civ. Pathauiensi). Zsigmond király megparancsolja a nádornak, az országbírónak, bírói helyetteseiknek és Jakab mesternek, a királyi különös jelenlét előtt folyó perek diffinitorának, hogy az egyfelől Thapson-i Anthimus fia: János, másfelől Gozthon-i György, Kowachy-i Péter és János meg atyafiaik (alios fratres ipsorum) között folyó pert vízkereszt nyolcadán (1419. jan. 13.) 72
