Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban (Hetedik közlemény)

Egres-i Morocz Tamással kiküldte a maga emberét, János szerzetes papot hites tanúbizonyságul. Ezek visszatérvén eskü alatt, egybehangzóan jelentették, hogy Sarlós Boldogasszony legutóbb múlt ünnepén (július 2-án), összehívón a szom­szédokat, hozzáfogtak a két Keer és Adtad birtokok határának bejárásáhaz s a határjelek megújításához. Ekkor János, Rathold-i prépost nevében Lapa-i job­bágya, Zombor Sebestyén Lapa falu felől, Oldy Miklós nemes és Ruzina Ke­resztúri Boczkaj István, valamint néhai Battyhan-i Miklós özvegye: Hedvig asz- szony familiárisa, János Pataion birtok felől, Pál, Viiszlo-i plébános a zselici Szent Jakab apátság nevében Raton birtok felől, Brülcz-i Ispán Ambrus a nyulak szigeti apácák nevében Igái, Raksy és Beülcz birtokok felől a határjárásnak és az új határjelek felállításának ellentmondtak. Amikor a királyi és a konventi ember Somodar birtok határát akarta megjárni, Ethre János nemes, Somodar offici- álisa, összegyűjtvén az odavaló jobbágyokat, urának, Hedervara-i Ferencnek kü­lönleges megbízásából fegyveresen rárontott a hivatalos személyekre. A támadók, ha nem álínak el a határjárástól, megölték volna őket. A királyi ember a kon- vent emberének tanúskodása mellett még az ellentmondás napján az említett Pál­lal és Zsófiával szemben a királyi személyes jelenlét elé idézte János Rathold-i prépostot, Oldy Miklóst, Boühkaj Istvánt, néhai Battyan-i Miklós özvegyét: Hedviget, Pál Viszlo-i plébánost és a nyulak szigeti apácákat Szent Mihály ün­nepének legközelebbi nyolcadára, hogy adjanak számot ellentmondásuk okáról. — XVIII. századi, egyszerű másolat. Dl. 101799. - A Batthyány cs. körmendi lvtr-a. Acta ant. Maioratus. Lad. 36. Nr. 20. ­85. 1502. szeptember 4. (Domin. p. Egidii) A somogyi Szent Egyed monostor konventje előtt egyfelől Kerezthwr-i Miklós, másfelől pedig néhai Gybarth-i Kis (parvus) Lőrinc fia: Ferenc, Ke- reztihwry Miklós mostohafia, valamennyi rokonuk terhét magukra vállalván, a következő bevallást tette: ők, akik már huzamos ideje közös kenyéren éltek s Kerezthwry Miklós az előbb említett Ferencet nem mostohafiaként, hanem mint aki tőle származott, saját fiaként tartotta és gondozta, s apjától rászállt birtokjo­gaiban védelmezte, az alábbi örökérvényű szerződést kötötték. Ingatlanaikat és ingó vagyonukat (ezüstneműiket és más értékeiket) összevonták, ill. egyesítették, így Kerezthwr, Ozlaar, Kaara, Feyerheghaz, Sythwa Somogy megyei birtokokat, Markfalwa, Baranyawyzlo, Wezer, Kyzder, Poborffalwa, Hathwan, Chath Ba­ranya megyei birtokokat, Baühyan, Ghabya, Polgardy, Seregheles Fejér megyei birtokokat, a Veszprém megyei Kwsthan falut és Paatha pusztát, a Somogy me­gyei Wgal, Tfaab, Babon, Chaiba, Lwlya, Zewles, Oohman, Zabas, Athad és Ba- rathy birtokokat, a Feyereghaz-i, Markfalwa-i és Wgal-i nemesi udvarházaikat. Továbbra is közös kenyéren élnek, birtokaikat is együttesen, nem pedig meg­osztva birtokolják. Mindenük közös lesz. Ha azonban a felek valamelyike nem akar a másikkal továbbra is közös kenyéren élni, s mind az ingatlan, mind az ingó vagyont felosztani kívánja, legyen szabad javaikat megosztaniok. Mégpedig oly­módon, hogy mindenből egyenlőképpen részesedjenek. Ha netalán az isteni vég­56

Next

/
Oldalképek
Tartalom