Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

zarándokút kérdéséhez ld. Magyar i. m. 197;. 27-30. A zarándokok védőszentje Jakab. Legfontosabb jelképe és a compostelai búcsújárás igazoló jelvénye a kagylódísz (pecten Jacobeaus). A somogyvári románkori kőfaragványokon is megtalálható.

186. Már 1975-ben feltételeztük (i. m. 1975. 32. 70. jegyz.), hogy „a XVI. században szereplő Szent László kápolna az ispánsági székhelyen, a mai Kupavár földsánccal körülvett részén volt.” Ez a - legkorábban a XIII. században épült - kápolna lehetett esetleg a Szent László tiszteletére szentelt egyház. - Szent László magyarországi kultuszára vonatkozik Bálint i. m. I. 1977. 480-S04.

Az ereklyék középkori tiszteletére és a váradi Szent László ereklyetartóra vonatkozó teljes feldolgozás László Gyula: Szent László győri ereklyetartó mellszobráról (Arra- bona 7., Győr, 1975.) 157-209.

187. 1229-ben az itt lévő Szent Jakab kápolnát és a remeteséget „több vityai ember” felgyújtotta, illetőleg a szerzeteseket bántalmazta. A pápai kiközösítés ellenére még 1235- hen sem állították helyre a kápolnát a vityaiak. (Békefi i. m. 1907. 195. ..és Ld. 98. jegyzetünket.) - Szent Jakab tiszteletére szentelt egyház lehetett (?) a középkori Tót(i), (Lengyeltóti) egyháza is. (Horváth i. m. 1975. 235.)

188. Molnár (i. m. 1975. 225—228.) szerint Gyögh Péter (utóbb az első perjel) 1310 körül alapítja a Wethahyda folyó méllett, Somogyvár közelében (i. m. 225.). Véleményünk szerint a Hidas (Hydas) település, a Hidasvíze (Hydaswyze) és a (Wetha) Hyda folyó között feltétlenül összefüggés van.

A XIV. századra (1317-1370) vonatkozó említései 12 regesztában találhatók. A Csánki által említett XV. századi adatok nem szerepelnek a „Zöld Kódex”-ben. (1416-ban Claustrum S. Nicolai conf. de. Wetheyhyda ord. B. Pauli pr. herem) 1416: Act. Conv. Remethen. f. 1. n. 1. Zágrábban, majd 1454-ben, 1481-1482-ben és 1493-ban (Csánki i. m. II. 1894. 656.). 1493-ban János vityai plébános a kolostor szerzeteseire egy breviáriumot és egy subát hagyományoz (Békefi i. m. 1907. 245.).

A kolostornak — Somogyvárhoz hasonlóan — kiterjedt szőlőbirtoka volt. (Somogyvár határában a Hárságy hegyen, a somogyvári Chemete (Chemere) szőlőhegyen, a Somogyvár határához tartozó, Szólád közelében lévő Nyesi hegyen, a Gyogh (Gyugy) faluhoz tartozó Magasmálhegyen, illetőleg ugyanitt a Ghearhath hegyen, az Almád falu területéhez tartozó Wezzew hegyen, a Mach-i (Macs) szőlőhegyen és az Alch-i birtok területén lévő Thelek hegyen (Molnár i. m. 1975. 225-228.).

Az Öreglak határában szereplő Baráti puszta, Baráti hegy (Baráti szőlő) környékén állhatott. Pesty i. m. 1864. XXXVI. k. 123. p., Mózner László v. veszprémi egyházi levéltáros szerint is.

189. Bónis i. m. Kézirat, 9. fassio; - Jakab apostol, az idősebb (Jacobus Maior). A német kutatás szerint a birodalmi Jakab-zarándokutak kiindulási pontja (a Hansa-városok mellett) Aachen. . . aligha kétséges, hogy Magyarországról... az aacheni búcsút hétévenként megjárván - Aachenből indultak Compostelába (Bálint i. m. II. 1977. 79.) . . .a Szent László legenda számos mozzanata Jakabéval is rokon. Az aacheni magyar kápolnában Szent István, Imre és László ereklyéit is őrizték. Ezeket előszeretettel keresték fel a magyar zarándokok.

49