Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Függelék
tudományok ismereteivel fegyverezték fel magukat, hanem olyan szaktudással is, amellyel már a regionális történeti kérdésekre is tudnak értékes válaszokat adni. Ma már az évkönyv készítői' számára kedvezőbbek az objektív és szubjektív feltételek. De ma sem könnyebb e tudományos tevékenység; egyrészt mert szélesebb körben és magasabb szinten kell közkincs- csé tenni a kutatási eredményeket, másrészt a tudományos technikai forradalom közepette kell e tudománynak ismételten bizonyítani életképességét, hogy sem a múlt, sem a jelen, sem a jövő nem érthető meg a mind gondosabban kimunkált hely- és köztörténeti ismeretek nélkül. Az évkönyvben közzétett tanulmányok színvonal tekintetében természetesen nem egyenletesek, mivel a szerzők közül jónéhányan itt publikálták szinte az első tanulmányaikat, s e tudományos műhelyben érlelődtek szakemberekké. Somogy büszke lehet arra, hogy nem egy tudományos disszertáció bölcsője volt az évkönyv. Ez utóbbi számában is a megye középkoráról adott közre 74 Mohács előtti oklevelet a szenyéri uradalomról, amely eddig teljesen ismeretlen volt a szakemberek előtt. De hozzányúltak olyan napjainkig elnyúló történeti kérdések fejtegetéséhez is benne, amely a balatoni fürdőkultúra kapcsán nagy haszonnal forgathatók a ma számára is. Különösképp nagy érdeklődésre tarthat számot Stier Miklós és Szász Zoltán: Űj és legújabb kori helytörténetírásunk módszertani kérdéseiről írott tanulmánya, amely vezérfonalat kívánt adni a levéltárakban folyó helytörténeti kutatómunkákhoz. A tanulmányból nemcsak azok profitálhatnak igen sokat, akik most teszik meg a kezdő lépéseket a helytörténeti kutatómunka irányába, hanem azok is, akik már járatosak benne. A 9. kötet szerkesztői a korábbi kötetekkel szemben több újszerű elvet valósítottak meg. A kötet Függelék részében a levéltárosok kötelezőnek tartották magukra nézve, hogy beszámoljanak olvasóiknak az intézményben folyó sokrétű tudományszervezői és közművelődési tevékenységről. Örömmel vettük tudomásul, hogy a mi levéltárosaink is szót kaptak azon az országos - Szegeden megrendezett - konferencián, amelyen a magyar levéltárak a saját közművelődési feladataikról számoltak be. Mindamellett az évkönyv gazdái kötelezőnek tartották magukra nézve, hogy nyilvánosságra hozzák az intézményükben folyó tudományos, államigazgatási és közművelődési munka legfőbb eredményeit is. Közművelődési tevékenységük második fontos területe az iskola és a munkásművelődés. Az előbbi szolgálatában indították el az általános és középiskolák részére az Iskola és a levéltár kiadványsorozatot. E sorozatban is, eddig 9 kiadvány jelent meg, amely közül az egyik a megyeszékhely képes-várostörténete, a másik pedig a 30 évvel ezelőtti munkáshatalom megteremtésére emlékezik vissza. E kiadványokat is - érdemi elbírálás céljából - a levéltári napok egyik fő programjává tették, amelyen a megye történelemszakos tanárai mondják el majd véleményeiket és kritikai észrevételeiket. Ugyancsak fontos esemény, hogy a levéltári napok másik felében rendezik meg, immár hagyományosan visszatérően, azokat a ?nunkás??iűvelődési előadásokat, amelyekben a szocialis- tabrigád-történetírókkal, az üzemi krónikaírókkal, közművelőkkel és könyvtárosokkal közösen vitatják meg a levéltár helytörténeti kiadványainak a hasznosítását. Kedves Elvtársak 1 A levéltári napok záróakkordja ezúttal is azoknak a kiállításoknak a megnyitása lesz, amelyek emlékeznek az őszirózsás forradalom és a KMP megalakulásának 60. évfordulójára, valamint a két munkáspárt egyesülésének 3 évtizeddel ezelőtti eseményeire. Legyen szabad még zárásként azt is említenem, hogy e munkálatok eredményes végzése tekintetében igen hasznosnak és gyümölcsözőnek tartjuk azt az együttműködést, amelyet a Levéltár a Pedagógus Továbbképzési Intézettel, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsával, és valamennyi megyei közgyűjteményi intézményünkkel együtt végez. Az eredményeket még egyszer köszöntve, üdvözlöm kedves mindnyájukat. A második somogyi levéltári napok ez idei rendezvényeit megnyitom. * * * Stier Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának titkára tartotta meg 463