Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Takács Éva: A Zselic, mint termelői táj az 1935-ös üzemstatisztika tükrében

JEGYZETEK i Itt ana kell gondolni, hogy . a Zsbeikben köztudomásúan nehéz természeti körülmények adottak a mezőgazdasági termelés számára. Gondoljunk a rendkívül meredek domborza­ti viszonyokra (a táj 74%-a ilyen), ahol igen gyakoriak a 15-17%-os lejtők, az ezzel szo­rosan összefüggő és a mezőgazdasági termelés számára ugyancsak kedvezőtlen földrajzi megjelenésére. Továbbá a Zselic legnagyobb részében nem mondható kedvezőnek a mű­velhető területek kitettsége - vagyis égtájak szerinti fekvése - sem. A részben az előbb említett geológiai, részben egyéb tényezők kedvezőtlen hatása miatt kialakult nagyfokú talajeróziót ugyancsak a kedvezőtlen tényezők közé kell sorolni. (Részletesebben lásd dr. Kapronczay József: A Zselic talajföldrajzi vázlata. 11-14. lap., dr. Lehmann Antal: A Zselic talajeróziós problémái. 15-25. lap. Zselici dolgozatok II. Pécs, 1973. Dr. Lovász György: Az optimális gazdálkodás és a természeti környezet kapcsolatai a Zselicben. 10- 20. lap. Zselici dolgozatok III. Pécs, 1976.). 2. Lásd Simonffy Emil: Somogy megye mezőgazdasági földbirtokstruktúrájának néhány kér­dése 1935-ben. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 4. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1973. 3. Lehmann Antal: A Zselic természeti földrajza. Pécs, 1971. Dr. Lovász György hozzá­szólása az 1971. augusztus 23-24-én megtartott Zselici napokon. Megjelent a „Zselici dolgozatok I.” című kiadványban, Kaposváron 1971-ben. 4. V. ö.: dr. Kanyar József: A gazdaságtörténeti kutatások jelentősége és szükségessége a Zselicben. Zselici dolgozatok I. Kaposvár, 1971. 5. Itt jegyezzük meg, hogy az összesített adatok esetében - az 1935-ös statisztikának meg­felelően - a megyei összesben szerepel Somogy megyénél Kaposvár, Baranyánál Mohács város, nem szerepel viszont Pécs. Az egyes községeknél mutatkozó eltérésekre csupán két példát hozunk fel a Zselicből: a Hegyháti járásban fekvő Pálé község határa összesen 512 kát. h., a szántó ebből 201 kát. hold, a rét és legelő 36 kát. hold, a szőlő 21 kát. hold, az erdő pedig 33 kát. hold, ugyanakkor a Szigetvári járáshoz tartozó Almamellék község határában összesen 776c kát. h. volt, melyből szántó 3024 kát. h., rét és legelő 212 kát. h., szőlő 60 kát. h. és erdő 838 kát. h. volt. 6. V. ö.: Ember János: Dombvidéki termőföldjeink racionális hasznosítása. Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása. Siófok, 1977. szeptem­ber 14-15. Kutatások a gazdasági, a társadalmi és kulturális élet szolgálatában. Studium Historicum Simighiense I. Szerk.: Kanyar József és Tröszt Tibor’. Kaposvár, 1978. 459

Next

/
Oldalképek
Tartalom